Az intézményi összevonás határideje az akkori kormányhatározat szerint március 1-je lett volna, azonban a határidőt a közelmúltban Baán előterjesztésére kitolták július 1-jéig. Ennek oka a sajtóhírek szerint az volt, hogy a Nemzeti Galéria költségvetésében a vártnál nagyobb, mintegy 100 millió forintos hiány mutatkozik, és ennek rendezéséig a kormánybiztos nem akarja véghezvinni az összevonást. A Népszavának nyilatkozó bennfentesek ugyanakkor néhány napja már 150-200 milliós összeget említettek. A hírek szerint az egyik adós, egy szállítási cég képviseletében a múlt héten bírósági végrehajtó járt a galériában, aki műtárgyak lefoglalását helyezte kilátásba.

Munkácsy Honfoglalását korábban az Országházban őrizték, most a Nemzeti Galériában látható

Mivel a galéria jelenlegi vezetése nem nyilatkozik az összegekről, a felhalmozott tartozásokról megkérdeztük a decemberben lemondott főigazgatót, Csák Ferencet, aki az összevonás miatt távozott a múzeum éléről. Csák Ferenc lapunknak elmondta, hogy emlékei szerint az öt hónappal ezelőtti átadás-átvételi dokumentumban a kincstár felé jelentett tartozás nagyságrendje körülbelül 70-75 millió forint volt az intézmény átadásakor, melyből körülbelül 30 millió lehetett hatvan napon túli. Mivel két évvel azelőtt már eleve 40 millió forintos mínusszal vette át a galériát (nagy része szállítói tartozás volt), eszerint vezetősége alatt körülbelül 30-35 millió forinttal növekedett a hiány. Tekintve azonban, hogy ez alatt a két év alatt olyan állami megszorítások is történtek, mint például 2011 elején a 12 százalékos költségvetési elvonás, ami egymagában 85 millió forint kiesést jelentett, vagy novemberben a 20 százalékos bértömegcsökkentés, mindezek fényében a tartozások 70-75 millióra növekedése nem tekinthető túlzottnak. Az, hogy ma már 110 millióról vagy 150, netán 200 millióról beszélnek, egyrészt az eltérő számítási módszerekből is adódhat (bele lehet számolni például az átütemezett közüzemi díjakat, amit nem szokás), de például abból is, hogy februárban 40 dolgozót elbocsátottak a galériából, akiknek a végkielégítéséhez szükséges többletköltséget, mintegy 40-50 millió forintot tudomása szerint nem kapta meg az intézmény. És nem kapott év közben egyszeri állami támogatást sem, mint több nagy gyűjtemény, például az Iparművészeti vagy a Szépművészeti – jegyzi meg Csák Ferenc.

Az utóbbi hónapokban többen felvetették azt is, hogy a Pákh Imre műgyűjtő Munkácsy Alapítványával kötött előnytelen szerződések miatt nem jutott esetleg a múzeum elegendő bevételhez. Az exigazgató felteszi a kérdést: amikor például a különadók bevezetése miatt főszponzoraik visszaléptek a mecenatúrától, a megpályázható NKA-támogatások zsugorodtak, és az állami támogatás csökkent (az utóbbi négy év alatt felére!), akkor vissza kellett volna-e lépni egy olyan támogató ajánlata elől, aki közönségsikert hozó kiállítások komplett kivitelezéséért, megszervezéséért a jegybevétel felét kéri? Amikor tehát a múzeum úgy kapja meg a jegybevétel másik felét, hogy semmit nem kell befektetnie, és mégis rangos kiállítást hozhat falai közé. Ráadásul egy olyan alapítványról van szó, amely Munkácsy és a magyar festészet megismertetését tűzte ki célul, s kuratóriumának akkori tagjai a kultúrpolitikában meghatározó emberek, például L. Simon László jelenlegi NKA-elnök vagy Baán László. (Ők azóta már kiléptek.)

A Munkácsy Alapítvány a 205 ezer nézőt vonzó Krisztus-trilógia kiállításáért a jegybevétel 50 százalékát, a jelentős részben a galéria saját műtárgyállományából válogató Hősök, királyok, szentek megrendezéséért a 60 százalékát, az ugyancsak jórészt állami műtárgyakat bemutató Markó-kiállítás támogatásáért a 30 százalékát, az ugyanilyen forrású Ferenczy-kiállításért pedig 40 százalékát kapta meg. A volt főigazgató közlése szerint az alapítvány támogatásából valósulhatott meg több állandó kiállítási tér felújítása összességében 2500 négyzetméter területen. Egyébként ez az együttműködési modell nem a Munkácsy Alapítvány fellépésével kezdődött – fűzi hozzá Csák –, hanem a Kovásznai-kiállítással. A galéria és Pákh Imre műgyűjtő kapcsolata pedig Csák igazgatói időszakánál korábbról eredeztethető, már Bereczky Lóránd is jó viszonyt ápolt vele mint a legnagyobb Munkácsy-gyűjtővel.

A Nemzeti Galériában év vége óta költségvetési felügyelő tevékenykedik egyéves megbízással, és vizsgálódik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is. Ez utóbbi fogja hamarosan megállapítani, miből adódott és mekkora valójában a tartozás. Jelenleg úgy tűnik, hogy az adósság a két nagy állami gyűjtemény öszszevonásának legfőbb gátja. A helyzetet nyilvánvalóan a galéria fenntartója, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oldhatja meg. Baán is reméli, hogy a vizsgálatok lezárulta után egy egyszeri kormányzati gyorssegéllyel rendeződhet az MNG pénzügyi helyzete – nyilatkozta korábban.

A Nemzeti Galéria vezetésétől úgy tudjuk, kedden a Nefmiben áttekintették az intézmény gazdasági helyzetét, adósságállományát, és a héten összeállított részletes beszámolók alapján születik meg az intézkedési terv a helyzet megoldására. Vannak, akik ugyanakkor fölvetik: valóban ez a költségvetési szempontból nem jelentős összeg a nagyszabású kormánytervek megvalósulásának a gátja, vagy pedig a projekt valamiféle megtorpanásáról van szó, amit egyelőre magyarázni lehet az adósságra való hivatkozással? Baán László lapunknak azt mondta: nincs szó megtorpanásról, egyszerűen nem szeretné átvenni az adósságot, mert az összevonás után az a Szépművészeti adóssága lesz, ami náluk is válságot okozna. A múzeumi negyed általa kidolgozott koncepcióját június végéig a kormány elé fogja terjeszteni, és nem számol azzal a verzióval, hogy a Nemzeti Galéria adóssága addig ne rendeződne.

L. Simon Réthelyit kérdezi

Indult-e végrehajtási eljárás a Magyar Nemzeti Galéria ellen? címmel írásbeli kérdést nyújtott be kedden az Országgyűlésben Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez L. Simon László fideszes parlamenti képviselő.

Ebben a kulturális bizottság és az NKA elnöke azt tudakolja: ha igaz, hogy egy közismert műtárgy-szállítmányozó cég végrehajtást kezdeményezett a Magyar Nemzeti Galéria ellen, melyik cégről van szó, és mennyi a közgyűjtemény tartozása, illetve érintett-e más múzeum is? L. Simon László tájékoztatást kért a minisztertől arról, milyen javaslata van a tárcának a helyzet kezelésére, „s hogy ezek után is indokoltnak tartják-e a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum egyesítését”.