Amely persze nem nagyon tudott mit kezdeni ezekkel az építészeti elemekkel. De nem nyúltak a mozibelsőhöz, használták úgy, ahogy hozzájutottak. A volt mozi 2005-ben műemlék lett a nézőtérrel, az előtérrel, a félköríves előtetővel, az eloxált alumínium portálkeretekkel együtt. Ez utóbbit a gyülekezet a hívek pénzéből a műemléki követelményeknek megfelelően fel is újította azóta. Hanem amikor úgy döntöttek, hogy revitalizálják és kávézóként megnyitják a közönség előtt a kör alakú előcsarnokot, részlegesen elbontották a pillérszerű pénztárfülkét, s pulttá alakították. Az örökségvédelemmel sajnos elmulasztottak egyeztetni. Így aztán az illetékes iroda helyreállítási kötelezettséget írt elő még tavaly decemberben, pénzbírságot is kilátásba helyezve. A helyreállítás nem történt meg, de a gyülekezet illetékesei elmondták: már terveztetik a helyreállítást, mégpedig a hivatal által ajánlott műemlékes tervezővel. A történet még jól is végződhet, bár az helyrehozhatatlan kár, hogy az eredeti állapot megsemmisült.

Ma van a műemléki világnap, ezért meséltük ezt az esetet. A Híradó mozi pénztárfülkéje nem a legdurvább műemlékrongálás volt 2011-ben. A legsúlyosabb eset Ózdon történt, ahol a tűzállótégla-gyár védett épületéből a teljes berendezést és a fémszerkezetek jelentős részét is eltüntették a hulladékvas-üzletág képviselői a tulajdonos közreműködésével. Harmincmillió forint büntetést rótt ki ezért a regionális kormányhivatal, ami nyilvánvalóan aprópénz ahhoz képest, amennyiért a fémet értékesíthették. Hasonló eset néhány évvel ezelőtt is történt már Ózdon. Akkor a finomhengermű üzemen kívüli csarnokát belezték ki. A bírság szintén 30 millió forint volt, amit be is fizettek. A megkérdezett hivataloknál egyébként nem volt jellemző a bírságolás, ami azt is jelenti, hogy az ózdi eseten kívül súlyosabb ügy nem történt.

Itt jegyezzük meg, hogy a 2008-as kőszegi posztógyári műemlékrombolás ügyében több bírósági eljárás is indult. Az örökségvédelmi bírságot peren kívül rendezték, a tulajdonosok 2010-ben kifizettek 25 millió forintot. Abban a kérdésben azonban még folyik a per, hogy a meghosszabbított ideiglenes védelem jogszerű volt-e, s így ténylegesen műemlékrombolás történt-e. Az egy éjszaka alatt elbontott, 1908-ban épült öntöttvas üzemcsarnok helyén azóta bevásárlóközpont épült, hozzá kell azonban tenni, hogy a beruházók felajánlásából megépült mellette az ország második textilmúzeuma is, amely egy a csarnokkal egykorú, 1963-ban elbontott textilgyári épületet idéz.

A világnap ürügyén a napokban megünnepli intézményesülésének száznegyvenedik évfordulóját a magyar műemlékvédelem. Díszülés lesz a Parlamentben: nem kifejezetten az az alkalom, ahol szó esne róla, milyen szétdaraboltatott állapotban van a néhány évvel ezelőtt még egységes hivatal. Regionális irodái leváltak az országos központról, és szakigazgatási szervvé válva betagozódtak a megyei kormányhivatalokba. Ha meggondoljuk, hogy a műemlékvédelem valaha önálló tervezőirodával, állami műemlékgondnoksággal, kiterjedt vidéki irodahálózattal rendelkező szervezet volt, a mainál sokkal nagyobb tekintéllyel, akkor nem nagyon látunk okot az ünneplésre. Beszédes tény, hogy az eredményekről korábban rendszeresen beszámoló év végi Mustra kiállítás például tavaly decemberben már elmaradt. Néhány évvel ezelőtt a műemléki világnap is programok, megnyíló látnivalók sokaságával zajlott, most alig találni ilyet. Csak a zsugorodás és a bezárkózás látszik.

Egy nap Edelény

A húsz éve alakult Műemlékek Nemzeti Gondnoksága az idei műemléki világnapon nyílt nap keretében 10 és 16 óra között látogathatóvá teszi az edelényi kastély épületegyüttesét. Megtekinthetők lesznek a reprezentatív emeleti traktusok, amelyekben a falképek restaurálása már elkészült, a kápolna és a saroktornyok, valamint a belső kert és a kastélyt körülölelő Bódva-holtág megújult parkja is.

A világháborút túlélte, de a legutóbbi felújításnak áldozatul esett a modernista építmény