Igaz, az új elismerés tekintélyét nem csupán a több mint százéves hátrány, hanem az is csökkenti, hogy míg az irodalmi Nobelt évente egyvalaki kapja meg, addig az EUPL-t évente 12 ország alkotóinak adják át. Pozitívum viszont, hogy mivel egy-egy kiemelkedő alkotást ismernek el vele, így nagyobb esélyük van a fiatalabb szerzőknek is.

– Léteznek más művészeti díjak is, de az EU korábban nem hozott létre olyan elismerést, amely irodalmi lett volna, ilyen formában is hangsúlyozva az általa képviselt értékeket –magyarázza Pál Dániel Levente, a Magyarországot képviselő négyfős zsűri elnöke. Az elismerést az Európai Könyvkereskedők Szövetsége, az Európai Írók Tanácsa és az Európai Könyvkiadók Szövetsége alapította. Az alapító szervezetek fontosnak tartják a különböző kultúrák, irodalmak közti kommunikációt, hiszen sokszor a nem értés és az ebből eredő elutasítás vezet a különböző konfliktusokhoz. A díj ezért olyan hiánypótló elismerés, amelyet már az EU megalapításakor fontos lett volna létrehozni, hangsúlyozza Pál Dániel Levente.

Az odaítélés módja ciklikus, vagyis az Európai Unió Kultúra Programjában részt vevő 36 ország közül mindig 12-nek az írói kerülnek reflektorfénybe, ami azt jelenti, hogy háromévenként biztos, hogy magyar díjazottal (is) bővül a csakhamar tekintélyes méretűvé duzzadó lista. A nemzeti jelöltek mindegyike díjazott lesz, azaz nincs további versenyeztetés. Ezért nemzetközi, Európa-szintű lobbitevékenységre sincs szükség.

– A magyar zsűri idén szeretne egy olyan magyar szerzőt, illetve művet kiválasztani, aki a politikai és más érdekcsoportok fölött áll. Az elmúlt időszak hazai díjbotrányai és a kultúrpolitika túlzott belenyúlásai hozzánk nem jutnak el, ellenben az általunk kiválasztott szerző a hazai díjaknál egy jelentősebb és sokkal nagyobb reflektorfénybe kerülő európai díjat vehet majd át – mondja Pál Dániel Levente. A zsűri hitelessége és megvesztegethetetlensége a díj magyarországi presztízsének záloga, ez a szempont hangsúlyosan elő is került a jelölés folyamatának kezdetén, március 6-án, Brüsszelben. Tagjai: Barna Imre (az Európa Könyvkiadó igazgatója, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke), Garaczi László (író, a Szépírók Társaságának tagja) és Szentmártoni János (költő, a Magyar Írószövetség elnöke).

A magyarországi jelölés folyamata többlépcsős: több egyeztetés folyik Brüsszellel, és a zsűri jelentéseket is ír. Magát a jelölés folyamatát szigorú titoktartás övezi, annyi azért elmondható, hogy olyan szerző jelölhető, aki már több prózakötettel bizonyította tehetségét, és műve nem olyan szélsőséges szempontokat állít be pozitív fényben, mint a háborús bűnök, rasszizmus, idegengyűlölet vagy a pornográfia.

A győztes művek listáját októberben, a Frankfurti Könyvvásáron hozzák nyilvánosságra, a díjat novemberben adják át Brüsszelben. Ezt követően kezdődik a díjazott művek (és lehetőség szerint szerzők) majdnem egy évig tartó, jelentős médiafigyelemmel kísért európai és nemzetközi promóciós kampánya. Az EUPL tehát jelenleg inkább a könyvipar képviselőinek jelent tájékozódási pontot, mintsem az olvasóknak. Ha olyan magyar szerző veheti majd át a díjat, aki még nem ismert külföldön, akkor ez számára olyan kitörési pont, amely például több tucat fordítást, európai, esetleg globális figyelmet jelenthet.