Különös helyzet állt elő például a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház idei működésében: a teátrumnak egyelőre nincs 2012-es, elfogadott költségvetése, aminek az az oka, hogy egyelőre tisztázatlanok a fenntartói viszonyok.

A színház eddig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat fenntartásában működött, ám az Országgyűlés döntése értelmében a megyei önkormányzatok intézményei 2012. január 1-jétől automatikusan állami tulajdonba kerültek, kivéve a színházakat. Ennek megfelelően Nyíregyháza város önkormányzata határozott arról, hogy 2012. február elsejével átveszi a színházat a megyétől. Csakhogy – egyelőre nem ismert okok miatt – ez máig nem történt meg.

Most exlex állapot van: a megye már nem akar foglalkozni a színház dolgaival, a város pedig még nem tud. Nem tudni, hogy mi állhat a történtek hátterében, de a probléma vélhetően anyagi természetű.

Az elmúlt két évben folyamatosan csökkent a Pécsi Nemzeti Színház állami és önkormányzati támogatása. 2010-ben 715, tavaly 674, idén 584 milliót kap a teátrum az országos és a helyi költségvetéstől. A legutóbbi kilencvenmilliós csökkentés oka az, hogy az eladósodott önkormányzat harmincmillióval kevesebbet szán a színházra, és így – a finanszírozási szabályok szerint – az állam kétannyival utal kevesebbet.

A prózai, opera- és balett-társulattal rendelkező, az évadban 350 előadást tartó, 182 embert foglalkoztató színház – a jegybevétellel, a pályázati és szponzori forrásokkal együtt –idén összesen 800 millióból gazdálkodhat. Rázga Miklós, az intézmény tavaly kinevezett igazgatója szerint ez a pénz kevés lesz a zavartalan működéshez. Várhatóan csökkenteni kell a bemutatók és az előadások számát, és az is szóba jön, hogy megszüntessék a díszletműhelyt.

Ez 15 dolgozó leépítését jelentené, amit Rázga semmiképp sem akar, hisz Pécsett amúgy is a rendszerváltás óta rekordmértékű, 13 százalékos a munkanélküliség. Ráadásul hosszú távon nem feltétlenül ez a gazdaságos megoldás. Amúgy a pécsi színház jegyeladási adatai Rázga belépése óta javultak, hisz 2010-ben 64 ezer fizető nézője volt az előadásoknak, és idén ez a szám felmehet 90 ezerre.

A kaposvári Csiky Gergely Színház támogatása is drasztikusan csökkent: tavalyelőtt még 712 milliót utalt az állam és a város, tavaly viszont már csak 562 milliót. A színház a kieső összeget úgy tudta kigazdálkodni, hogy elköltötte tartalékait. Amúgy a Csikynek onnan volt spájzolt pénze, hogy készült a teátrum épületének – hozzávetőleg 6-7 milliárd forintba kerülő – felújítására. A tartalék elment, az állami-önkormányzati támogatás pedig ebben az évben már csak 457 millió.

A Szegedi Nemzeti Színház nagyságrendben mintegy nyolcvanmillió forinttal költhet kevesebbet 2012-ben, mint az előző évben. Gyüdi Sándor igazgató kérdésünkre elmondta: egymilliárd 218 millió forintból gazdálkodhatnak idén. Ez évtől az állami támogatás lett kevesebb 63 millió forinttal. Ennek az az oka, hogy 2011-ben emelkedett az állami támogatásuk összege, a fenntartó szegedi önkormányzat pedig a növekedés arányában csökkentette a saját hozzájárulását.

Idén erre hivatkozva csökkent az állami támogatás, de a nehéz gazdasági helyzet miatt a tavalyi, 330 millió forintos szinten maradt hozzájárulása is. Saját bevételüket idén annyira – 670 millió forintra – tervezik, amennyi tavaly ténylegesen befolyt a színház kasszájába.

Gyüdi Sándor szerint igyekeznek nem, vagy nem jelentősen csökkenteni a bemutatók és az előadások számát, hiszen a színháznak jelentős részben állandó közönsége van, amely zokon venné, ha kevesebbet kapna a pénzéért, mint korábban. Így leginkább az egyes produkciók kiállítási költségein igyekeznek spórolni, de úgy, hogy azért a vizuális minőség ne szenvedjen csorbát.

Van egy régi színházi mondás, hogy ha üres a kassza, a direktor előveszi a Csárdáskirálynőt. Kizárólag bevételi szempontból csak kabarét vagy szappanoperát lenne érdemes játszani – Szegeden azonban, legalábbis egyelőre, nem kívánnak engedni a művészi minőségből.

A debreceni Csokonai Színház önkormányzati támogatása is csökkent: a tavalyi 393 millió forint helyett a teátrum idén 321 millió forintot kap. A kiesést csak némileg ellensúlyozza az állami támogatás összege, amely 2010-ben 472 millió, 2011-ben 413 millió, 2012-ben pedig 437 millió forint volt. Azaz míg a Csokonai Színház tavaly összesen 806 millió forint állami és önkormányzati támogatást kapott, idén a források összege 758 millióra esett vissza.

Ezzel szemben a színházban tavaly a működési kiadás 1,1 milliárd volt, idén pedig 1,05 milliárd forint, vagyis a támogatások nem fedezik teljes mértékben a kiadási költségeket. Különösen meglepő ez annak tükrében, hogy 2010-ben a debreceni irodalmi napokon Kósa Lajos polgármester még azt ígérte: a cívisvárosban olyan fontos a kultúra, hogy itt a kulturális ágazatra szánt források nem csökkenhetnek.

Súlyos terhet jelent a cívisváros költségvetése számára a felépített, de évek óta üresen, kihasználatlanul álló új színház épülete a belvárosban. A helyiek által Latinovits-erőműnek elnevezett monstrum utolsó törlesztőrészletét idén márciusban fizette ki a város, de a berendezésre azóta sem sikerült állami forrást szerezni.

Nemcsak a következő évadkezdés, de már az idei szezon befejezése is kérdésessé válhat az egri Gárdonyi Géza Színházban – legalábbis ezt sugallta Blaskó Balázs direktor nemrégiben, egy kereskedelmi televíziónak adott nyilatkozatában. Szavai szerint a teátrum vezetését tavaly 25 millió forintos hiánnyal vette át, ám ez az összeg a felhalmozódó tartozások miatt 2011. május elejére már elérte a 65 millió forintot.

Miután az intézményt is fenntartó Heves megyei önkormányzat ellen csődeljárás indult, veszélybe került a színház működtetése – később az egri önkormányzat vette át a tulajdonosi és fenntartói jogokat. Rázsi Botond egri alpolgármester akkor külön is hangsúlyozta lapunknak: a színház és a bábszínház átvétele nem bonthatja meg Eger amúgy is kényes költségvetési egyensúlyát.

A város tízszázalékos költségcsökkentést vár el a színháztól, ami Blaskó szerint már az alapvető működésüket veszélyezteti. Sokan úgy vélik, e bizonytalan helyzet miatt lépett vissza nemrég Makk Károly a Játék a kastélyban rendezésétől, helyette Blaskó rendezi a darabot. A teátrum vezetője közölte azt is, nem akar színészeket elküldeni, legfeljebb a karbantartói vagy a szervezési részlegnél lehet egyfajta „racionalizálás”.

A miskolci színház mostani szezonra szóló költségvetése 917 millió forintról indult, ami eleve 58 millió forinttal kevesebb volt az előző évi keretnél. A szigorú takarékossággal tervezett büdzséből tíz nappal az évadnyitó előtt 88 millió forintot zárolt az önkormányzat, emiatt újra kellett tervezni az évadot. Időközben Halasi Imrét, a teátrum vezetőjét felállították a székéből, helyette Kiss Csabát nevezték ki, aki júniustól igazgatja majd a miskolci színházat.

Pécsen szóba került, hogy megszüntetik a díszletműhelyt, ami tizenöt ember elbocsátásával járna