Orbán Viktor morfológiája
„A tanulmányaim során jó párművészettörténet órát kihagytam. Inkább a műteremben voltam, a szakmával foglalkoztam”, mondja. Kicsit lemaradt tehát, ez az oka, hogy még csak most tart a pop-artnál, ami direkt mázli, mert nagyon érdekli. Leginkább talán a remake műfaja – a miniszterelnöki portrék pedig politikai remake-nek és piacremake-nek is jók. Azért éppen Orbán Viktort választotta alanyul, mert pillanatnyilag nincs hozzá mérhető ismertségű, hasonlóan populáris közéleti figura Magyarországon. Közbeszólunk, hogy mi van Schmitt Pállal? Elgondolkodik. „Na jó, de az már csak napok kérdése.”
A Kabinet Art című projekt szappanszobaiból háromfélét kínál. A legkisebb valóban szappanszerű és méretű, afféle plakett. Háromezerbe kerül egy számozott darab az eddig 103-as szériából, ez a „mindenki számára elérhető” kategória, s mint kiderül, a legnépszerűbb is ezen a piaci szombaton. A következő fokozat már egy kisebb mellszobor méretű Orbán Viktort mutat, ez százezret kóstál darabonként. A legnagyobb kormányfőből pedig egyetlen van csupán jelen, ezért félmilliót kér Sinkovics Ede.Mondjuk, akinek a fürdőszobájába befér ez utóbbi, annak akár meg is érheti: jó esélylyel soha többé nem kell szappant vásárolnia. Akkora, hogy akár „egy Békemenetnek is biztosan elég volna”. Ez a fajta szappan egyébként fogmosásra is nagyon jó, havonta egyszer a művész is használja fogkrém helyett.
„Öblögetni Orbán Viktorral?” – kérdezzük elhűlve.
„Nagyon jó a pH-ja” – válaszolja Sinkovics.
Most készülő doktorijának témája a főleg köztéri, interaktív analóg alkotásokmegteremtése. Ezek lehetnek public vagy street art – most éppen market art – művek. Hiszen piacon vagyunk. Az anyag nem előzmény nélküli a pályáján: Szerbiában már készített egyszer egy több mint 300 kilós szappanszobrot. „Végig lehetett rajta követni az egész művészettörténetet: az eredetileg figurális alkotás egyre modernebb lett, ahogy jöttek az emberek a fűrészekkel és egyéb szerszámokkal, és apró darabokban széthordták az egészet. Állt mellette egy csap is, hogy rögtön kezet lehessen mosni.” A szappant ráadásul sokkal könnyebb megmunkálni, mint a fémet, és olcsóbb is. Ráadásul a köztéri bronzszobrok Sinkovics szerint általában az éppen regnáló politikai erők hatalmának megerősítését szolgálják, semmi mást. A halottak hivatkozási alapként kerülnek ki a talapzatra, nincs mit kezdeni velük. Ő viszont azt szereti, ha a mű interaktív, ha mások is használni, alakítani tudják. Az ecseris hétvége után a megmaradt szobrok a virtuális piacra kerülnek, a Vaterán lehet rájuk licitálni.
Addig is a szabadpiacon méreti meg magát, és azért éppen itt, mert egy ilyen anyaggal nem lehet rendes galériba menni. „Olyan visszajelzéseket kaptam, hogy állítólag túl provokatív. Amit nem értek, helyesebben nem akarok megérteni. De lehet, hogy nem is a galeristák félnek, hanem igazából én”, mondja a Milosevics-rezsim elől a Délvidékről Magyarországra menekült (tavaly óta már magyar állampolgár) képzőművész, aki lát némi párhuzamot a múlt és a jelen rendszerei között.
A Kabinet Art projekttel tehát reagál, véleményt nyilvánít. És kommunikál. Egyrészt a potenciális vásárlókkal, azaz a piac látogatóival, akik valahogy mindenképpen viszonyulnak a látottakhoz, mikor megnézik, megérintik, kérdeznek róla, nevetnek,méltatlankodnak, de akkor is, ha szemlesütve vonulnak el a stand mellett. És magával Orbán Viktorral is kommunikál, akinek így válaszol minden hatásra, amely a hatalom részéről éri őt közvetett vagy közvetlen formában, a közértben, a mindennapi életben, bárhol. „Kihozom az agorára, és megbeszéljük a dolgokat.”
A felkészülés időt vett igénybe: két és fél hónapig intenzíven tanulmányozta Orbán Viktor morfológiáját, megpróbálta teljesen kiismerni. A megmunkáláshoz nagyon sok fotót, újságcikket, videót használt. „Amenynyire csak lehet, megpróbáltam objektíven belenézni ennek az embernek a formavilágába, és leképezni azt.” Az agyag, nikecell és gipsz pozitívok, a szilikon öntőformák elkészítése és maga az öntés is elvitt jó pár hetet. Most viszont már bármikor utángyárthatók a szappanok.
A felvetésre, nem érzi-e problematikusnak, hogy másvalakinek az arcmásából csinál pénzt, úgy felel: ez elsősorban mégiscsak művészet. De bárhogy is: az alany örülhet a dolognak, hiszen a művész a magyar gazdasághoz is hozzájárul az áruba bocsátással, ezáltal is telik a NAV kasszája. Az lenne a legjobb, ha határainkon túlra is eljuthatnának ezek a szobrok, mert akkor már egyenesen külföldi tőkebeáramlásról beszélhetünk. „Szóval tulajdonképpen akár meg is köszönhetné, hogy modellt állhatott nekem.”
