Ismét veszélyben a dromosz?
A városvédők és a műemlékesek azonban a dromosz építészeti, művészettörténeti értékére hivatkozva megakadályozták az eltávolítást a sportlobbival szemben. Most ismét napirendre kerülhet a nem műemlék, csak fővárosi helyi védettséget élvező szobrok elmozdítása az új nemzeti futballstadion építése miatt. Hamarosan, a kormánydöntést követően városépítészeti ötletpályázatot írnak ki a területre, nyilatkozta lapunknak a Puskás Ferenc Stadion átalakításának kormánybiztosa, Vígh László, de nem árulta el, hogy a pályázati kiírásban lesz-e valamilyen megkötés a dromosszal kapcsolatban.
A Magyar ifjúság útjának nevezett kettős szoborsor a Népstadion 1953-as avatásakor még csak terv volt. Kialakítása együtt fogalmazódott meg a stadion végső arculatának megformálódásával. A dromosz területét minden korábbi stadionterv is együtt kezelte az aréna kialakításával. A tervező, Dávid Károly és csapata a stadion és környezetének egységes kialakításában gondolkodott. Ennek eleme lett volna az akkor tervezett s részben felépített, kétkupolás népstadioni metróvégállomás is, amelyet éppen a díszfelvonulási út kötött volna össze a magyar sport kolosszeumával.
Az eredetileg tervezett Népstadion metróállomást is számos sport témájú dombormű, mozaik és szobor díszítette volna (ide készült például Pátzay Pál sportlovasa, amely ma a Margit híd budai hídfője melletti parkban áll), így a dromoszra már nemcsak sportokat idéző szobrokat állítottak, hanem az ifjúság társadalmi tevékenységeinek, szórakozásának, építőmunkájának megjelenítéseit is. Láthatók ott szuronyvívást mívelő orosz katonaruhás figurák vagy hasonló öltözetű gránátvetők, hogy két, ma már riasztónak tűnő szoborcsoportot említsünk. De van szerelőbrigád, vannak agrármunkások, természetjárók, éneklők, felvonulók. No és persze focisták, futók, tornászlányok, bokszolók, birkózók is.
Pátzay Pált bízták meg a szoborsor tartalmi kialakításával és az építészeti látvánnyal való összehangolásával. Mint 1953-ban a Magyar Építőművészet különszámában írta, a felvonulási út tulajdonképpen a stadion toronyépületének vetülése, jelentős szerepét szoborsorral kívánták ünnepélyessé fokozni. Ám maguk a szobrok még nem szerveződtek volna „architectonikus egységbe” az arénával, a terep „méretlen légterébe csakis geometriai idomokkal lehet belekapaszkodni”, ezért kerültek a szobrok közé az öt méter magas, hasáb alakú tömbök. Így alakult ki a dromosz gondolata. Először a tömbök felületét akarták domborművekkel díszíteni, de végül „ágbogas, sziluetthatású fém szoborcsoportozatok” mellett döntöttek. A hasábok árnyékában álló szobrok két, 180 méter hosszú, sekély vízmedencesávban sorakoztak volna az 50 méter széles útvonal szélén, mindkét oldalon nyolc-nyolc.
Pátzay a kor legjobb szobrá szait kérte fel, egy-egy „ágbogas”, há romalakos jelenet elkészítésére Kerényi Jenőt, Makrisz Agamemnont, Somogyi Árpádot, Antal Károlyt, Mikus Sándort és másokat. A művek 1953 és 1958 között kerültek a helyükre, az 1957-ig felállítottak a „magyar ezüstből”, vagyis alumíniumból, az 1958-asok már bronzból készültek.
A szoborpark a magyar művészetés építészettörténet integráns része, a Népstadion körül hajdan megálmodott építészeti egységet kár volna ennek eltüntetésével tovább erodálni, mondja Prakfalvi Endre, az Építészeti Múzeum munkatársa, a szocreál építészet kutatója. Ráday Mihály úgy fogalmaz: ha nem tetszik, még nem ok arra, hogy ne őrizzük meg, hisz fontos történeti értéke van, s csak az eredeti helyén értelmezhető teljesértékűen, egyébként pedig a világon egyedülálló alkotásról van szó. Lővei Pál, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal e korszakkal foglalkozó munkatársa kérdésünkre elmondta, a kormánybiztos által összehívott, év eleji egyeztetésen hivataluk (a bemutatott alternatívák közül) amellett foglalt állást, hogy az új futballstadion a Puskás stadion másik oldalán épüljön, jelenlegi vasúti területeket is bevonva, így nem sért történeti értékeket. Akkormég ezen a véleményen volt a Magyar Építész Kamara is, ám később változtatott rajta. A miniszterelnök március 20-i bejelentése már a megváltozott elképzeléseket tükrözi, s úgy tűnik, van okunk aggódni a dromoszért. Hisz mint mondta: az új nemzeti futballstadion a jelenlegi Puskás stadion és a Papp László Budapest Sportaréna közötti területen épülne fel.
