Útikalauz a monostori kertekhez –ezt az alcímet kapta az évszakonként változó, bővülő kiállítás, mely a természet ember alkotta leképeződésének tekinti a kerteket. A tárlattervezők abból a megközelítésből indultak ki, hogy a középkor kolostorkertjei a szimbolikus tudást mutatták, az újkoréi pedig az enciklopédikusműveltség közvetítőivé váltak. Mai kertjeinkben azonban nem jelenik meg érdemben a tudás átadásának gyakorlata.

Szilágyi Klára építész, a kiállítás kurátora szerint Európa kertkultúráját a reneszánszig a szerzetesi, onnantól a főúri kertek határozták meg. – A jelentős hazai kerteket elpusztították a történelmi viszontagságok, ezért az európai párhuzamok alapján lehet csak visszaidézni őket – magyarázta ifj. Bertényi Iván történész. A kiállítást kísérő kiadványban Fatsar Kristóf azt írja le, hogy a kereszténység első évezredéből csupán egy olyan terv maradt az utókorra, mely kertalaprajzot is ábrázol. Ez pedig éppen egy bencés – a Sankt Gallen-i – kolostor ideális elrendezését mutatja.

A középkori bencés monostorokban mindenütt gyógynövénykerteket alakítottak ki. A Karoling-reneszánsz az orvoslásban is változásokat hozott, így aztán a zöldségeskertek társaságában a gyógynövények is elfoglalták helyüket a monostorokban.

A látvány mellett sajátos illatot adtak a szent helyeknek ezek a gyógyhatású növények. Fatsar Kristóf utal rá, hogy a szerzetesek azért mindenekelőtt a paradicsomi képzetet szerették a kertekben.

A madárdaloktól is hangulatos kiállítás kinyitja a pannonhalmi főapátság falait, s megmutatja a látogatónak a majki kamalduli remeteség kertjének, a ciszterek zirci apátsága arborétumának és a bakonybéli Szent Mauricius-monostorkertművészetének értékeit is.

A pannonhalmi Szent Márton-főmonostor mai kertjének kialakítása az 1784-ben született bencés szerzetes, Szeder Fábián érdeme. Szeder így ír „Az Angoly kertekrül”: „Szűk vagyis zárt helyen képtelen is volna Angoly kertet alkotni akarni (…) Több gyönyörűséget nyujtanak az illy helyeken a’ gyümölcs-fákkal és válogatott virágokkal kirakott Franczia-partiák, mint a’ Brittus felséges kerteknek idétlen fattyai.” Szeder munkássága kapcsán a méltóan szép katalógusban, a Monostori kertek üzenete című tanulmányban azt hangsúlyozza a két szerző, Balogh Péter István és Mohácsi Sándor, hogy a leigázás helyett a naturális szépség kibontása „iránymutató trendként alakította, alakíttatta ki Pannonhalma kertjét, arborétumát”.