Néhány héttel ezelőtt a Petőfi Irodalmi Múzeumban minikonferencia keretében vitatták meg szakemberek és érdeklődők a MaNDA koncepcióját és technikai megvalósíthatóságát tárgyaló MaNDALAT Tervet. Szőcs Géza kulturális államtitkár az előadások utáni vitán már nem vett részt, ezért a, szakemberek, közgyűjteményi munkatársak által felvetett kérdések egy részével a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) kultúráért felelős államtitkárságához fordultunk. Felvetésünkre, hogy a MaNDA koncepciója-ambíciója mennyiben egyeztethető össze a hatályos szerzői jogi törvénnyel, a Nefmi sajtóosztálya azt válaszolta, hogy az archívum a jogdíjjal nem terhelt alkotások esetében ingyenesen, szükség esetén pedig online díjfizetés mellett szeretné minél szélesebb körben elérhetővé tenni a jelenleg szétszórt és részben zárt archívumok anyagát egy központi felületen. Mindezt hangsúlyozottan a nemzeti és uniós szerzői jog keretei között.

Megtudtuk: a MaNDA központi portálján, illetve a MaNDA TV-n máris elérhető tartalmak közlésekor minden esetben a szerzői jogok tiszteletben tartásával jártak el, ami nem mindig könnyű. Nehézséget okoz például a jogdíjak teljesítése, illetve a jogtulajdonosok felkutatása. Az is kiderült, hogy eddig nem volt olyan jogtulajdonos, aki elutasította volna az archívumban való szereplést.

Megkérdeztük továbbá, a kulturális kormányzat tervezi-e, hogy kezdeményezi a jelenleg hatályos szerzői jogi törvény módosítását, a megváltozott technikai feltételekhez való igazítását. A kultúráért felelős államtitkárság sajtóreferense, Bálint Ágnes válasza szerint a MaNDA együttműködik az SZTNH-val a „szerzői jogi kérdések és problémák eredményes és szakmai szempontból kifogástalan megoldása érdekében. Készülőben van például a Nemzeti Szellemitulajdon-védelmi Stratégia (NSZTS), amely a digitalizáció támogatása keretében külön figyelmet szentel a MaNDA megvalósítására. Ez a stratégia leszögezi: a digitalizálás során a közérdekű felhasználáshoz fűződő igényeknek és a szerzők jogainak egyaránt érvényesülniük kell.

Megtudtuk azt is, hogy a digitális kötelespéldány intézménye a készülő új kötelespéldány-rendeletben szerepel majd.

Rákérdeztünk: tervezi-e a kulturális kormányzat, hogy akár állami megrendelésekkel, akár támogatással segíti azt a néhány működő digitalizáló céget, amely szerintünk közfeladatot lát el, amikor például régi folyóiratokat, gyűjteményeket digitalizál? „A kulturális államtitkárság együttműködik digitalizálást végző magáncégekkel. A Digitális Archívum Főosztály koordinálásával az Arcanum Kft. 2011 végére 2012 kötetnyi anyag, kb. 200 ezer (egyházi és határon túli magyar szervezetek könyvtáraiban található) oldal digitalizálását végezte el. Az adatok bekerültek a Magyar Nemzeti Digitális Archívumba” – szólt a válasz.

Felvetettük, hogy vajon nem ellentmondásos-e, hogy miközben a kormányzat elkötelezettnek mutatkozik a kulturális örökség digitalizálása és elérhetővé tétele mellett, számos közintézmény-közgyűjtemény panaszkodik arra, hogy a kötelező létszámcsökkentés miatt éppen az e feladatokat végző munkatársak némelyikétől kell megválniuk. „A közintézményekben található, még feldolgozatlan kulturális örökség digitalizációja a MaNDA által kialakított sztenderdek alapján fog történni. A későbbiekben, ha meglesz rá a forrás, a MaNDA végzi el a digitalizációt ott, ahol erre nincs mód és eszköz” – szólt a válasz.