Az Erdélyi körkép a Bem József által vezetett erdélyi hadjárat befejező ütközetét, a nagyszebeni csatát ábrázolja. A millenniumi rendezvénysorozat keretében született ez a panorámakép is, hasonlóan az Ópusztaszeren látható Feszty-körképhez. 1898-ban, a szabadságharc 50. évfordulóján láthatták először a nézők Budapesten, a városligeti pavilonban.

Az eredeti panorámakép 15 méter magas volt, a kerülete pedig 120 méter. Jan Styka lengyel festőművész vezette azt a képzőművészcsoportot, amely a vásznat festette –három magyar művész is részt vett benne. A körképet Lembergben készítették 1897-ben, a munka öt hónapot vett igénybe.

A csatát meglehetősen pontosan festették meg – a helyszín is, az ábrázolt esemény is megfelel a történelmi hűségnek. A hatás érdekében azonban tettek apró kivételeket. Ráfestették a képre például Petőfi Sándort, aki egy fehér ménen, egyedül lovagol a segítségül érkező székely zászlóalj felé. A lengyel főfestő a képen szereplő lengyel gyalogosokra olyan egyenruhát festett, amely mintegy 20 évvel a magyar szabadságharc után volt használatban. Amúgy látható a körképen Bem apó, Czetz János ezredes és báró Kemény Farkas, amint a csatát szemlélik. Kedvtelve figyelik, amint az orosz gyalogosok hátrálnak a kaszákkal és baltákkal felfegyverzett székelyek elől a befagyott patak hídján.

A kép népszerű volt a korabeli kritikusok és látogatók előtt – a hátterében lévő vállalkozók azonban összevesztek a bevételen. A panorámakép így is tíz évig maradt Magyarországon. Később Varsóban még kiállították, de aztán amikor csökkent az érdeklődés, és több bevételt már nem lehetett kipréselni belőle, földarabolták, és a részeit szanaszét hordták. Az eredeti festmény 32 darabját sikerült újramegtalálni. Kiskőrös testvérvárosa Tarnow: az ottani körzeti múzeumban őriznek a 32-ből 14 részt, és kutatják is a festmény sorsát. A legfontosabb részlet – a Bem Józsefet és törzskarát ábrázoló jelenet – máig nem került elő. Utoljára 1928-ban látták, egy poznani polgárnál.

A Kiskőrösön látható reprodukciót is Tarnow városában készítették. Hirsch Imre önkormányzati képviselő, aki a körkép magyarországi kiállítását szervezi, elmondta: korábban Várpalotán, a Thuryvár előtt, illetve a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön már fel volt állítva a panorámakép. Most Petőfi szülővárosában várja a látogatókat – különösen figyelmükbe ajánlják az iskolásoknak a magyar történelem egy kiemelkedő epizódjának szemléltetésére.

Az eredeti festménynek harminckét darabját sikerült újra megtalálni