Néztük a plafont, amelyre projektor vetítette Bukta munkáját, és néztük volna még, lehetett volna még nézni, bírni a csendet, és gondolkodni arról, hogy nincs már meg a kerek erdő. Mert kitermelték.

Nincs már meg Bernáth/Y Sándor sem, porhüvelyileg mármint. Január 13-án pénteken jött a hír, hogy két hónapos betegség után, 63 éves korában elhunyt a Munkácsy-díjas alkotó. Családjának, barátainak sovány vigasz, hogy a legendák persze sosem halnak meg – sovány vigasz, mert legendákkal nem lehet, de legalábbis nagyon nehéz beszélgetni, kikérni a véleményüket, ténylegesen együtt lenni. Márpedig amennyire tudom, éppen ezt, a baráti együttlétet, együtt gondolkodást tekintette a legfontosabbnak, a legtermékenyebbnek Bernáth/Y Sándor. Volt is barátja, művésztársa, ismerőse sok, ez látszik abból, hogy konkrétan tele van a kiállítóterem, ahol március 18-ig tekinthető meg az Y című tárlat. Bencsik Barnabás művészettörténész a művek válogatásakor igyekezett az életmű keresztmetszetét megmutatni, ahogy mondja, minden korszakból a legfontosabb munkákat kiválogatni. Hogy az avatatlanok számára is láthatóvá váljon Bernáth/Y lényének lényege.

Az itt kiállított vásznak persze „csak” a kézzel fogható képzőművészeti örökségből adhatnak ízelítőt. Abból a derűs, ironikus vérkomolyságból, ami áthatja például a Szentendrei lószar című képet, az Édesbrigádot, amelyen a ZalkaMátéról elnevezett „munkáscsoport” látható, vagy éppen a kedvencünket, a Legszebb nyakkendő a gyűlésen (Tóth Dezső) című munkát – utóbbit azonnal világgá is lőttük mikroblogunk segítségével. De nem is ez a lényeg, hanem hogy tényleg sokan vagyunk, még akkor is, ha a megjelentek számából kivonjuk a verniszázshiénákat, akik csak a pogácsa és a száraz vörös miatt járnak megnyitókra.

Utána konferenciafeszt kezdődik YntermemorY címmel a hajó gyomrában, de persze nem az unalmas fajta, amelyen nemhogy a hallgatók, de még az előadók is elalszanak a szekciókon – hanem Bernáth/Y-hoz méltó. Művésztársak, jó barátok és tisztelők performance-okkal, minikoncertekkel emlékeznek a művészre. Egészen frenetikus hatást vált ki például a Spiritus Noister, vagyis Ladik Katalin, Sőrés Zsolt és Szkárosi Endre koncertje, ahogy például Szilágyi Ákos „magyarnótái” vagy Györe Balázs performance-sza is. BP Szabó György és Koko művésznő a távolból üzen, de a program részeként mások mellett feLugossy László, Grand pierre Attila is fellép, nem beszélve a Bernáthy Samu & Káderekről vagy a Bernáthy Zsiga & Urbanizer Visualsról.

Bernáth/Y nemcsak a hivatalos kultúrán, de még saját körein, sőt saját magán is kívül állt – mondja egyik ismerője. Nagyon is jól tudta, mit miért csinál, és egyáltalán nem ragadt bele a lila művészpózba, ahogy sokan mások egyébként igen. Festményei mellett erről tanúskodik az is, hogy viszonylag idősen kezdett foglalkozni a korszak forradalmi zenei irányzatával, a technóval, és most felejtsük el a műfajt övező sztereotípiákat. A gépekkel előállított zene korábban sem állt távol tőle. Az óbudai Supersonicban megrendezett legendás bulikról alighanem hosszú évtizedekig mesélnek majd, na pláne a Fiatal Művészek Klubjában útjára indított, berlini benyomásokból táplálkozó Love Barikád nevű sorozatról, amelyet fi á val, Zsigával talált ki. Bernáth/Y & Son néven nagyon súlyos live actekkel örvendeztették meg később is a nagyérdeműt – s aki azt gondolja, egy kortárs művészhez nem illik a négynegyedes lüktetésű, tulajdonképpen egyszerű alapokon nyugvó „tömegzene”, az aligha hallottamég apa és fia technóját. Se nem egyszerű, se nem mainstream. Meg különben is: mi az, hogy illik-nem illik? A techno is punk, bizonyos értelemben. Avantgárd, ha úgy tetszik. Nem kell túl nagy ideologizáló tehetség ahhoz, hogy megtaláljuk e műfaj helyét az életműben. A Szentendrei Vajda Lajos Stúdió, a számos könyv és lemezborító, a (Szkárosival szerkesztett) Új Hölgyfutár Maművészeti Magazin, a Bizottság-alapítás mellett a Matuska Silver Sound és a rengeteg egyéb projekt folytán Bernáth/Y Sándor megkerülhetetlen alakja a századvégi, ezredfordulós magyar művészetnek. Nem tűnik el, mint a kerek erdő.

Ynspirátor

Jövő kedden Ynspirátor címmel videovetítésnek és beszélgetésnek ad otthon az A38 Galéria. Az este hétkor kezdődő esemény témája természetesen Bernáth/Y Sándor lesz. A beszélgetés résztvevői: dr Máriás, Rózsa Péter, Szkárosi Endre, s láthajuk az Új Hölgyfutár videokiadása és az Artpool Archívum digitalizált plakátjai mellett Rózsa Péter 2009-ben készített Bernáth/Y-portré című filmjét is. A részvétel ingyenes.

Derűs, ironikus vérkomolyság