A legújabb tudás

Az egyetemi oktató elhatározása:hallgatóinak olyat és úgy fog átadni, ami versenyképes a világ legjobb intézményeiben megszerezhető tudással. De hogy fogjon hozzá?

Igaz, vagy csak városi legenda? Én Erdős Pállal, a világutazó matematikussal hallottam. Állítólag tartott egy előadást délelőtt a pekingi egyetemen vagy százfős hallgatóság előtt. Délután nem találta a szemüvegét, kísérőivel visszament érte a tanterembe, ahol már egészen más hallgatók ültek, és a táblára a tőle látott ábrát rajzolta föl az előadó. Megtudta, hogy öt másik teremben is ez folyik. Vagyis nem diákoknak magyarázott, hanem tanároknak, akik délután már abból tartottak órát, amit délelőtt tanított nekik.

Amikor a kilencvenes években először lehetett hallani, hogy jön a világháló, az a jóslat ragadta meg leginkább az ember fantáziáját, hogy személyi számítógépéről bejuthat majd a washingtoni Kongresszusi Könyvtárba, hogy beleolvasson bármelyik könyvbe. Ez máig nem lett valóság, pedig sokféle kísérlet volt rá. Például a Gigapedia, az a kalózkönyvtár, amelyre bárki feltehetett bármely beszkennelt könyvet. Csakhogy a netes kalózokat üldöző hatóságok néhány hete ezt a honlapot is eltüntették. A szerzőketmegilleti a honoráriummunkájukért, az emberiségnek viszont szüksége van a legújabb tudásra. Nehéz az ellentmondást feloldani.

Bodó Balázs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szociológia és kommunikáció tanszékének oktatója írta aMagyar Narancsban: „Amikor az egyetemi pályát választottam, tettemmagamnak egy fogadalmat: a hallgatóimnak olyat és úgy fogok átadni, ami versenyképes a világ legjobb intézményeiben megszerezhető tudásokkal.” Ennek feltétele, hogy amagyar diákok ugyanazt olvashassák, amit az amerikaiak, mondjuk a Stanfordon, a Harvardon vagy a németek a Hum boldton, a franciák a Sorbonne-on. A Gigapedia kimúltával a lehetőség megszűnt. Az pedig kétséges, hogy a diákok – vagy helyettük a magyar kormányzat – elő tudnak annyi pénz teremteni, amennyi a tudományos szakirodalom fejlődésének követéséhez elég.

A megoldásig éppen Bodó könyvét érdemes tanulmányozni arról, hogyan befolyásolta a kalózkodás a szerzői jog alakulását a történelemben.

SZERZŐ: Bodó Balázs CÍM: A szerzői jog kalózai KIADÓ: Typotex, 340 oldal ÁR: 3900 Ft

Az ókori tudomány tárát, az alexandriai könyvtárat csak a tűz tudta elpusztítani
Az ókori tudomány tárát, az alexandriai könyvtárat csak a tűz tudta elpusztítani
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.