A vérségi alap nem elég

2012-02-24

A halál az egyetlen megdönthetetlen demokrácia – mondjaKornis Mihály. Az íróval a n ol-Presszóban arról beszélgettünk, valóban volt-e Magyarországon a rendszerváltozás után húsz év demokrácia, és hogyan értékeli az elmúlt évet. Ez látható a videóban, aki többre kíváncsi, elolvashatja, mi maradt ki belőle.

Magazin: Kivel kötne vérszerződést?

Kornis Mihály: Senkivel. Vérségi alapon nem kötök szerződést. Utoljára hatéves koromban, a szomszéd kislánnyalmeg a legjobb barátommal csináltam ilyet. Aláírtunk egy papírt, kölnisüvegbe dugtuk, és elrejtettük az egyik bútor mögé. Igazság szerint: akkor is nagyon gusztustalannak találtam ezt. Ha azt kérdezi, van-e olyan ember, akiért az életemet adnám, először a feleségem jut eszembe.

Magazin: Azt nyilatkozta,az infarktust nem kerülhette el, csak épp megúszta.

Kornis Mihály: Nem volt tipikus infarktusom, azt hittem, megakadt valami a torkomon. Enyhe szúrást éreztem, és azt: jé, most lehet, hogy elájulok! Pedig erre még nem volt példa. Mikor már a mentők vittek, kitágult a tudatom. Kicsit olyan volt:most kivisznek a „színpadról”, de egy atyaian biztos karon ülök. A halálnak nincs jelentősége ahhoz képest, hogy az ÉN – ami nem a Kornis Mityu, hanem az a valaki, akivel együtt vagyok egy nagy „Vagyok”-ban –: VAN. Ezt tanultam a halálközelségből. Valószínűleg minden betegség próbatétel, iskola, vizsga, amit vagy túlélek, vagy megbukom. Sokat szenvedtem tízéves koromig. Amígmeg nem értettem, akkor kerülök jobb helyzetbe, ha tanulok belőle. Ha az ember túléli, élmény a szívinfarktus is.

Magazin: Átfutott az agyán, hogy meghal?

Kornis Mihály:A halál az egyetlen, amitől – szerintem – nem kell félni. A hosszú betegségtől a vége-hossza nélküli agóniától vagy attól, ami ma a világ, annál inkább.

Magazin:Szeret felfedezni? Akadnak írótanítványai?

Kornis Mihály: Ötödik éve tanítok aMagyar Író Akadémián.Magánelőadásokat is tartok, oda magam válogatom a tanítványokat. Élet-Tant tanítok. Hetente a görög mitológia és saját élettapasztalataim összevetéséből próbáljuk áttekinteni, miféle tudást igényel a nem biológiai értelemben vett belső élet. Nem adok tanácsot, nem vagyok orvos. Előadásokat tartok az élet élményéről. Végül olyasfajta könyvet írnék mindebből, mint Füst Milán a gólyavári előadásaiból.

Magazin: Kiemelt helyen tartja otthon a saját könyveit? Egyáltalán van jelentősége annak, hova pakolja őket?

Kornis Mihály: Egy jó barátunk, aki ért a fengsujhoz átrendezte az íróasztalom környékét. Bal oldalamon kell lennie például eddigmegírt könyveimnek. Hátam mögül a számomra fontos szellemek néznek alkotó fejemre, szemben barátaim fotói a falon. Segít a tudat, hogy a környezetem értelmesen szervezett, baráti védőszellemek vesznek körül. Még csobogóm is van... Lehet, hogymarhaság, de azóta tíz könyvet írtam. Annyit,mint addig összesen.

Magazin: Megszabadult az alkoholtól, a cigarettától és adrogtól.Nemmaradt semmi függőség?

Kornis Mihály: A szerelem.

Magazin: Az is káros szenvedély?

Kornis Mihály: Ez az egyetlen, amit az ember folytathat akkor is, ha már kinn ül a pálya szélén. Világéletemben szerelmes voltam valakibe. Az életbe leginkább. Alighanem aki hozzám jön feleségül, ezzel tisztában van. Érti azt is, hogy mégis ő a feleségem, tehát a jobbik felem, akivel együtt mi vagyunk az egész.