A produkció sztárjai természetesen szintén Európa legjobbjai: a Mária Antoinette-et alakító Diane Kruger hivatalosan német ugyan, de például Franciaországban francia színésznőnek számít. A film többi szereplőjének – Léa Seydoux, Virginie Ledoyen, Xavier Beauvois és Noémie Lvovsky – francia mivolta megkérdőjelezhetetlen. Sztárfelvonulásból egyébként nem lesz hiány az idén, a programszervezők gondosan figyeltek arra, hogy a rendezvény teljes időszakára jussanak nemzetközi filmcsillagok.

Angelina Jolie például a mustra elején mutatja be független költségvetéssel készült első rendezését – a Magyarországon forgatott A vér és méz földje című drámáját – az európai szakmának és közönségnek. Ugyanakkor a Warner stúdió is itt futtatja Stephen Daldrynak az Oscar-versenyben is érintett Rém hangosan és irtó közel című, szintén drámai kicsengésű moziját. Később, a rendezvény közepén életműdíjat kap majd Meryl Streep amerikai színésznő (még retrospektív vetítéseket is rendeznek a filmjeiből, melyek igen jól mutatnak a történeti jelentőségű szovjet moziklasszikusok mellett a programfüzetben). Érkezik majd még Steven Soderbergh és Antonio Banderas Haywire című akciómozijával, a kínai zseni, Zhang Yimou, aki most Christian Bale-lel készített új művét kíséri, valamint a mustra vége felé jön a Bel Ami című produkció, amely nemcsak a Twilight sorozatnak hála hipersztárnak számító Robert Pattinson miatt lehet érdekes nekünk, hanem már csak azért is, mert nagyrészt Budapesten forgatták. Nyilván azért volt szükség egy ilyen névsorra, mert tavaly a program a felfedezésre helyezte a hangsúlyt, magyarán számos ismeretlen alkotónak adott lehetőséget, amiért rengeteg kritikát kapott a Dieter Kosslick vezette rendezvény. Bár Kosslick, ahogy néhány nappal ezelőtt lapunknak elmondta, úgy véli: ha a tavalyi válogatás idén össze tudott hozni hét Oscar-jelölést, akkor talán nem voltak olyan nagyon helytállóak ezek a kritikák.

Ami azt illeti, a számok idén is őt igazolják. A versenyen kívül vetített Daldry-mozi rögtön két jelöléssel erősíti a statisztikát, hiszen a film versenyben van a legjobb film és Max von Sydow révén a legjobb mellékszereplő kategóriákban. Érdekes, hogy Daldry vonzódik a történelmi tragédiákhoz és a fiatal karakterekhez: míg A felolvasóban az egykori SS-tiszttel (Kate Winslet) szerelmi viszonyt folytató fiatal fiú drámáját mesélte el, most egy tízéves gyerek (Thomas Horn az abszolút főszereplő) traumáját tárja elénk, aki elveszti szeretett apját (Tom Hanks) a World Trade Center elleni támadás során. A Jonathan Safran Foer (magyarul is megjelent) regényét feldolgozó mozi egyrészt nagyon izgalmas, mert a brit rendező arról beszél, hogy a terrort, a támadást feldolgozni nem tudó amerikai család hogyan próbálja túlélni a lehetetlent, másrészt viszont életveszélyes játékot űz a giccsel, mintha csak Steven Spielberg tanítványa volna – de a máz végül betemeti a filmet. Sydow menti a menthetetlent, elképesztő alakítást nyújtva a rejtélyes idős néma férfi szerepében, minden egyes „rezdülése” izgalmas és hiteles. A többi szereplő nyomába sem tud érni – ez a film legnagyobb hibája.

Hollywood első számú dívája, Angelina Jolie pedig amerikai létére a jugoszláv válsághoz és háborúhoz fordult. A művet kikezdte már a szerb sajtó, a vádak szerint Jolie „állatnak” és nőket erőszakoló barbároknak mutatta a szerbeket, miközben a muzulmán szereplők csakis az áldozat szerepében tűnnek fel a vásznon. Ez majdnem igaz. A vér és méz földje egyik főszereplője, Danijel szerb tiszt, aki nem erőszakol muzulmán nőket, inkább beleszeret egybe. Láttunk már korábban egy ágyban az ellenséggel típusú mozikat, és Jolie bátran nyúl a témához, de szemmel láthatóan leginkább a kamaradráma érdekli, a háborút csak (hamiskás) háttérként használja. Jobban tette volna, ha a filmben szigorúan a párkapcsolat, azaz a szerelem és az árulás szintjeire koncentrál, de ehelyett fájdalmas közhelyekbe is belerohant: például egy jelenetben még az is elhangzik, hogy „miért háborúznak az emberek?”. Mindenesetre felvetődik az emberben a kérdés: az ismeretlen színészekkel, szerb és bosnyák nyelven forgatott szerelmi dráma vajon mekkora érdeklődést generálna, ha Jolie helyett mondjuk egy ismeretlen rendező készítette volna? Tudjuk a választ.

A magyar filmnek mind a tavalyi, mind az idei válogatás kedvezett. Előbb a Tarr Béla rendezte A torinói ló versenyzett és diadalmaskodott, most Fliegauf Benedek Csak a szél című legújabb műve száll ringbe az Arany Medvéért. A magyar–német–francia koprodukcióban készült alkotás világpremierje február 16-án lesz. Ha pedig már szóba került Tarr Béla, az biztos, hogy az idei fesztivál sem múlik el nélküle: a hétvégén a magyar filmszemlén bemutatott „ellenfilm”, a Magyarország 2011. február 18-án debütál Berlinben, a tervek szerint a vetítés után Tarr vezetésével nyilvános vita lesz a magyarországi film- és kultúrpolitikai helyzetről. Mivel Németországban a sajtó mostanában igen lelkesen foglalkozik hazánkkal, telt ház várható.

A zsűri

A Medvékről, azaz a Berlinale díjairól döntő nemzetközi zsűri elnöke Mike Leigh brit filmrendező lesz. A zsűri további tagjai: Anton Corbijn holland fotóművész-filmrendező, Asghar Farhadi iráni filmrendező, Charlotte Gainsbourg francia színésznő, Jake Gyllenhaal amerikai színész, Francois Ozon francia filmrendező, Boualem Sansal algériai író, Barbara Sukowa német színésznő.

Csütörtök délelőtt még csak a zsűrit ostromolhatták a fotósok