Történt ugyanis, hogy egy budapesti cég két zenész, Balázs Oszkár és Igric Sándor közreműködésével 1996-ban kifejlesztette a hangolt, nyeles csengettyűt, amely hasonló az amerikai kézicsengettyűkhöz, csak ezt nem bronzból öntik, hanem alumíniumötvözetből préselik. Elsősorban nem zenekari hangszernek készült, hanem a ritmuskészség fejlesztésére szánták. Kreatív zenetanárok azonban kifundálták, hogy a különböző hangú csengőkkel komolyabb dallamokat is elő lehet adni.

Ez adta az ötletet besnyői fiataloknak, hogy citerazenekaruk mellett alapítsanak egy csengettyűzenekart is. A példát egykori vezetőjük, Nyersné Vajda Márta látta Dunapatajon, az ötlet azonban Besnyőn bontakozott ki. A budapesti vállalkozótól megrendelték az akkor kapható két és fél oktávnyi csengőkészletet, ami harminc különböző hangra hangolt csengettyűt jelent. Kezdetben nyolcan voltak, ma heten alkotják a Szironta együttest, és 107 csengettyűn 43 különböző hangot tudnak megszólaltatni: a tíz hangszerből hat-hét is áll olykor az asztalon egyegy játékos előtt. Zenélés közben nincs vezérszólam, nincs „prímás”, mindenki egyformán fontos szerepet játszik, magyarázza Sólyom Balázs, az együttes jelenlegi vezetője.

Kezdetben a hangszerkészlethez kapott kottákból zenéltek, majd követketett Charpentier Te Deumának Prelude tétele és Mozart Varázsfuvolájának ismert részlete, a Bűvös csengettyűk. Erre a hangszerre kevés zenedarabot írtak, így a szirontások például zongorakivonatokból készítenek átiratokat maguknak, s nyolcvan-száz zenedarab szerepel a repertoárjukon. A csengetytyűk a karácsony méltó hangszerei, így kínálatukban számos karácsonyi dallam is megtalálható. De lehet Bachot, Beethovent, Csajkovszkijt is elcsengetni, csakúgy mint a Rákóczi-indulót, polkát, ragtime-ot vagy spirituálét.

A Fejér megyei kistelepülés a hazai csengettyűmuzsika központja lett. Mégpedig úgy, hogy 2007-ben megszervezték a hangszer első itthoni fesztiválját, amelyet minden évben megismételnek. Az első alkalomra nyolc településről jöttek együttesek. Majd a létszám egyre nőtt. Országszerte mind többen fedezték fel maguknak ezt a zeneeszközt. A gyors terjedés oka lehetett az is, hogy a készlet viszonylag olcsó, a kisebb zenedarabok betanulása elég könnyű, ha van ritmusérzék. Az eredmény pedig látványos. A sikernek köszönhetően a vállalkozó is tovább tökéletesítette a hangszert, mely ma már közel négy oktávban kapható. Közben pedig 2010-ben a hungarikum bizottság előtt is megfordult, ahol hungarikum várományossá jelölték.

Ma már legalább harminc együttes népszerűsíti itthon. A Szironta például adott műsort az Operaházban és a Művészetek Palotájában csakúgy, mint a Parlamentben vagy a miskolci operafesztiválon. Zenéltek külföldön is, de községükben is jártak vendégségben amerikai és német együttesek. Sőt egy japán hangszergyár nemrég Besnyőn rendezte saját harangjainak európai bemutatóját egy japán együttes közreműködésével.