Lakmározni nyers húsból

Egy festő, akit kitiltanak a képei miatt a finomnak tűnő szalonokból. És egy színésznő, aki nem állja a közhelyeket sem a színpadon, sem az életben. Kevés közös élménnyel, annál több rácsodálkozással. Börcsök Enikő és Kis Róka Csaba az e heti tandemben.

Magazin: Kaposváron majd húsz éve egymakrancos, hisztis Júliát alakított.

Börcsök Enikő: Júliát többnyire egy 16 éves naiv lánynak szokás képzelni. De Lukáts Andor rendező úgy gondolta, mindegy, a lényeg, hogy a szerelem megszólaljon két ember között. Most is így játsszuk a Vígben. Júlia akaratos lány, megy a feje után, mindent elér, amit szeretne. Egyetértek azzal, amit képvisel.

Magazin: Hogyan lehetne megfesteni Enikőt?

Kis Róka Csaba: Eddig nem sok nőt festettem. Talán két képem van, amin nők is szerepelnek. Az egyiken a pusztában a fa alatt két pásztor lakmározik egy halott nő nyers húsából. A másikon a nő sellőként jelenikmeg. Döglött sellőként. Alapvetően a férfitársadalmat festem. De nem vagyok nőgyűlölő. A női testet, pontosabban Rubens ideálját imádom. A szép nagy húsos alakok gyönyörűek. Nemcsak azért festette, mert ezeket a nőket szerette. Velasquez még tartott attól, hogy mit szólnak a spanyol katolikusok a meztelen női test láttán. Aztán elfogadottá vált. A férfi meztelen test megjelenítése a mai napig kivágja a biztosítékot.

Börcsök Enikő: Láttam nemrég Lucien Freud képeit. Sigmund Freud unokája volt, tavaly halt meg. Férfiakat festett, de van egy fekvő kövér nője is, ma nagyon sokat ér. Valóban borzasztó.

Kis Róka Csaba: Attól szép, hogy borzasztó!

Börcsök Enikő: Érdekes, a színpadon riasztja az embereket a meztelenség. Én sem szeretem. Pedig az újságárusnál, a tévében, a filmen is ott van. A színpadon csak indokolt esetben lehet meztelenkedni. A Makrancos Katában van egy jelenet, a fiúk ruhát, szerepet cserélnek, és letolják az alsógatyájukat.

Magazin: Ha a nők dobálják le a ruháikat, azzal nincs probléma.

Börcsök Enikő: Zsótér Sándor nem százszázalékos testű férfiakat vetkőztetett le a Kék madárban. Mondjuk én is egy kisfiút játszottam, aki elér a pokol kapujába. Benyit az ajtón, és kirohan egy csomó hajléktalan. Lerobbant férfiak, akik háromszáz forintért letolják a gatyájukat. Nem az volt benne a szörnyű, hogy 50­ 60 éves férfiak meztelenkednek. Hanem hogy az egyiknek a fél oldala le volt égve, a másik görbén ment, a harmadiknak sebes volt a lába, a negyedik félig vak volt. Így néztek ki a meztelen férfiak! Sírógörcsöt kaptam.

Magazin: Egy festő hogy tud elborzasztani? Mitől lesz valaki avantgárd művész, ma?

Kis Róka Csaba: Mennyire érvényesma az, hogy avantgárd? Amikor egybeér a film, a video­ vagy a plakátművészet. Olyan sincs már külön­külön, hogy festészet meg grafika.

Börcsök Enikő: Alig látunk húsvér képzőművészeket. Ritkán mutatnak be a tévében egy­ egy festőt, szobrászt. Van egy­ két szakmai újság, de ott meg előre lehet tudni, hogy kiről fognak írni.

Kis Róka Csaba: Én ezekből ki vagyok tiltva.

Magazin: Azért, mert túl sok fallosz van a képeken?

Kis Róka Csaba: Az egyik akadémikus újság vezetője azt mondta, hogy amíg ő a főszerkesztő, addig náluk nem jelenhetek meg.

Börcsök Enikő: Tudsz eladni képet? Vesznek tőled?

Kis Róka Csaba: Ha az ember szerencsés, akkor le tud szerződni egy­ egy galériával. Ha még szerencsésebb, akkor olyan galériával szerződik, ahol korrektül bánnak vele. Velem az acb Galériában korrektül bánnak. Folyamatosan bővítik a gyűjtői, vásárlói kört, menedzselik a művészeket. Pénzt persze csak akkor adnak, ha elkel a kép. 

Magazin: Van egy poros képünk a festőről. Mászkál a világban vállán fakerettel, leszáll Zebegényben a vonatról, megy a hegyre, lesi a Dunakanyart.

Kis Róka Csaba: Én már nem ismerem ezt a karaktert. A kortárs festészet más. Az embernek figyelnie kell a nemzetközi kortárs képzőművészekre, ki kell alakítania a saját nyelvét. Én is olyan nyelvezettel kísérletezem, amit Magyarországon még nem próbáltak ki. Nekem is vannak előképeim, Sváby Lajos festészete sokat jelentett nekem. Nemzetközi viszonylatban is táplálkoztam, így rakosgattam össze magam. Nincsmár az, hogy az ember kimegy a rétre tájat festeni. Az is felfedezés volt a maga idejében.

Magazin: Mit tapasztalt Németországban?

Kis Róka Csaba: Georg Winternél tanultam Nürnbergben. Az akadémia professzora főleg utcai akciókban nyomult. Ez a fő profilja. Mentünk Münchenbe, ahol a Maximillian Strassét önkényesen lezárta. Voltak álrendőrök, tüntetők, álrobbantások. Utcai harcokban vettünk részt. Élveztem! És sokat festettem.

Magazin: Hova megy a színész,habe akar kerülni a véráramba?

Börcsök Enikő: Sehova. Két szabad estém van egy hónapban. Ha ráérek, olvasok. Filmeket nézek, de azt is csak éjszaka. Nem is tudom, mikor voltam utoljára színházban mást megnézni. Azelőtt tervezgettem, hogy leveleket írok nagy színészeknek, rendezőknek, hogy szeretnék velük együtt játszani. Terveztem, írok Peter Brooknak is, eljön megnézni, és biztos elvisz engem innen. A Törőcsik Marival való közös játékról is álmodtam. Ez aztán szerencsémre valóra vált.

Magazin: Miből él az öreg festő, ha nem lesz híres?

Kis Róka Csaba: Úgy kell építeni az életpályát, hogy a művész mindig aktuális és érdekes maradjon. Ha van mögötte egy olyan életmű, és jó helyeken állított ki, ráköszönt az ismertség,megvették a közgyűjtemények a munkáit, fenntartható az érdeklődés a vásárlói körben. Ha valaki ismert művésszé válik, meg tud élni nyugdíjas korában is. Mert a munkáit egyre drágábban is megveszik.

Magazin: A festő nem tud elbújni a zenekarban, nem tud a darabban eltűnni, ha rossz a hangulata. Egyedül viszi a vásárra a bőrét. Aztán vagy kell, vagy nem kell.

Kis Róka Csaba: Nem csinálhatja ugyanazt élete végéig, mert ráunnak. Ha kiesik a körforgásból, vége van.

Börcsök Enikő: A színészeknél, főleg a nők esetében 45 és 50 év között könnyű kihullani, mert ritka az ilyen korú nőkre írt szerep. Én mondjuk tudok öregebb lenni annál, mint amilyen vagyok. Neked ilyen gondjaid nincsenek. Harmincéves vagy, nem kell hatvannak látszanod. Azt festesz a képre, amit akarsz.

Kis Róka Csaba: Legfeljebb cenzúrázzák.

Magazin: Kik?

Kis Róka Csaba: Például a női lapok. Interjút készítenek velem, de valószínűleg nem lesz hozzá kép, mert nem tudnak olyat választani, ami beleférne a profiljukba. Így értem a cenzúrázást. A kisgyerekes anyukák nem biztos, hogy az én képei met szeretnék nézni. Ezzel tisztában vagyok. Egyébként amikor 2010-ben Liverpoolban kiállítottam, ott is kiírták a terem ajtajára: csak 18 év fölöttieknek!

Börcsök Enikő: Na de a művészetben ilyennek nem szabadna megtörténnie! A művészetnek pont az volna a lényege, hogy vagy eljut hozzád, vagy nem.

Kis Róka Csaba: Amit az ember lát, ráadásul csak egy réteg. Amimegjelenik, az az első benyomás. Elfed valamit. Valami mást jelent. Mert van mögötte valami.

Magazin: Minden kornak az a mániája, hogy megmondja, mi a jó az embereknek, és mi a rossz.

Kis Róka Csaba: Az európai kultúra a görög kultúrából alakult ki. A görög kultúráról tudjuk, milyen volt. Férfiszerelem, meztelenség, érzelmek a köbön. Nyilvános kivégzések éjjel-nappal. Teljesen máshogy nézték az emberek a betegségeket, a halált.

Börcsök Enikő: Együtt tudtak vele élni. A halálról jut eszembe, mennyire eltoljuk magunktól. A Száz év magányban ott élnek vele. Az élet és a kultúra része. A történelem során a családok együtt éltek. Látta az unoka, hogy a nagymami, a dédmami gyengül, látta azt is, hogy múlik el. Nem borzadtak el a haláltól. Ezzel azt akarom mondani, hogy sokkal ártalmasabb, amit ma látnak. Az, amit eltakarunk, sokkal hasznosabb volna, mint az, amit mutatnak.

Kis Róka Csaba: A képeim láttán elborzadnak, pedig direkt nem is festek anatómiai pontossággal, ezzel is távolságot tartok. Nem festek például valóságos fény-árnyék kontextusokat, ez más tartalmat jelöl, mint a valóság. Sok kiállítást megnéztem, és sokáig nem éreztem, hogy a festészetnek igazán nagy hatása lenne. Aztán amikor az első kiállításaimon szembesültem a visszhangokkal, hogy „úristen, ez borzasztó”, először meglepődtem: de miért? Nekem természetesnek tűnt, hogy ezt csinálom. Később ráeszméltem, hogy a festészettel ma is ki lehet váltani a hatásokat. Sokan, akik elvből eltaszították maguktól, amit csinálok, s kezdetben elutasította, visszatértek, s elfogadtak. Amiből azt szűrtem le, hogy mindenkinek időt kell hagyni a megértéshez.

Kis Róka Csaba

1981. november 14-én született Székesfehérváron. Budapesten, Berlinben, Liverpoolban, Prágában és Belgrádban voltak kiállításai. Glatz Oszkár-díjas festőművész.

Kis RóKaCsaba ajánlja

FILM - ANDERS THOMAS JANSEN: ZÖLD HENTESEK

Vicces film két henteslegényről, akik kitalálják „az ételt” biohentesboltjuk számára.

KÖNYV - ERLEND LOE: DOPPLER

Abszurd, de metszően éles kritika a társadalomról. Norvégia egyik legnépszerűbb kortárs írójának ötödik kötete.

ZENE - THE MARS VOLTA: DE -LOUSEND IN THE COMATORIUM

Meghökkentő.

BörcsöK EniKő

1968. január 28-án született Mezőtúron. A Vígszínház tagja, érdemes művész, Ajtay Andor emlékdíjas színésznő.

Börcsök Enikő ajánlja

FILM - WERMER HERZOG: KASPAR HAUSER

A gyermekkorában leláncolt, ólban tartott kisfiú felnő ugyan, de...

KÖNYV - LJUDMILLA ULICKAJA: SZONYECSKA

Ez a regény tette ismertté Ulickaját hazájában. Egy női sors érzelmekkel teli története.

ZENE - PUCCINI: TORANDOT

A később kiegészített, Puccini halálakor befejezetlenül maradt opera.

Kis Róka Csaba és Börcsök Enikő az e heti tandemben
Teknős Miklós 2012.01.19. Digitális 2012. január 19. Börcsök Enikő, színésznő. Páros interjú. Fotó: Teknős Miklós
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.