Merre tart a cirkusz?
Önt bizonyára sokan fogják támadni azzal, hogy bár a Maciva vezetője, jogászként nem ért a cirkuszhoz.
Nem vagyok cirkuszi szakember, de az előadó-művészeti szervezetek működtetésével kapcsolatos gyakorlati kérdésekkel közel tíz éve foglalkozom, a Macivát október eleje óta irányítom. Vezetőként a cég érdekeinek megfelelő, annak fejlődését szolgáló döntéseket kell hoznom, természetesen ehhez mérten kell értenem a cirkusz világát, működését. Az én feladatom tehát menedzseri feladat. Szakmai kérdésekben a megfelelő szakemberekre fogok támaszkodni.
Kristóf Istvánra, a cirkusz korábbi igazgatójára már nem.
Kristóf István februárig marad a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, akkor fog – hónapokkal korábbi megállapodásunknak megfelelően – nyugdíjba vonulni. Kristóf urat elismerés és köszönet illeti a cirkuszművészet érdekében eddig kifejtett, különösen értékes munkájáért, valamint a budapesti nemzetközi cirkuszfesztiválokkal szerzett nemzetközi elismerésekért, nem utolsósorban a mostani találkozó létrehozásáért. Aki azonban ismeri a cirkusz épületét, látogatottságát, az tudja, hogy változásra van szükség, ezért most a terveknek megfelelően szervezeti és koncepcionális átalakulás van folyamatban. Új terveink megvalósításához olyan szakembert keresünk, aki a Maciván belül az összes cirkuszi területért felel: a Fővárosi Nagycirkusz, a művésztelep működésének művészeti irányítása és az artistaképzés szakmai figyelemmel kísérése is hozzá tartozna.
Hallani arról, hogy a Nagycirkusz kínálatát különös produkciókkal kívánják szélesíteni. A cirkuszművészetet féltők még pankrációt is emlegetnek…
Ha már a pankrációt említi, meg fog lepődni, 1957-ben rendeztek ilyen jellegű mérkőzéseket a cirkuszban, és nagyon sokan voltak rájuk kíváncsiak. De ez csak érdekesség, megnyugtathatom a cirkusz barátait, nem lesz pankráció, és egyéb programokra is csak akkor adjuk bérbe az épületet (amire egyébként korábban is volt példa), ha azok nem állnak jelentősen távol a mi fő tevékenységünktől, és az azok révén szerzett bevételt a cirkusz fejlesztésére tudjuk fordítani. A Fővárosi Nagycirkusznak a hagyományos cirkuszi értékrendet kell továbbvinnie, a tradíciókat és a műsorrendet megőrizzük, legfeljebb egy kicsit a kor igényeihez alakítjuk. De nem tűnnek el a bohócok, az akrobaták vagy az állatok, lesznek vízi-, valamint jégcirkuszok és nemzetközi fesztiválok is. Megújulásra azonban szükség van.
Milyen típusú megújulásra gondol?
Amikor tavaly októberben a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. életében változás állt be, akkor rövid időn belül fel kellett mérnünk, hogy milyen állapotban van a Fővárosi Nagycirkusz. Az derült ki, hogy mind üzletpolitikáját,mind az épület állagát tekintve változásra van szükség. Hogy ez eddig nem történt meg, annak vagy a forráshiány volt az oka, vagy más, a lényeg az, hogy a cirkusz épületét, valamint művésztelepét fel kell újítani, és a cirkuszt a közönség számára a korábbinál is vonzóbbá kell tenni. Bármennyire furcsa, még a gyerekek számára is. A gyerekeket jobban be kell vonnunk a cirkusz világába, megújult tartalommal lebonyolított gyerekprogramokkal, épületen kívüli szolgáltatásokkal. És vizsgáljuk, miképpen lehetne újjáéleszteni a szerintem sajnálatosan és méltatlanul háttérbe szorított varieté műfaját. A varieté értékes, látványos, szórakoztató, közönségvonzó műfaj, tehát szükség van rá.
Lehet, hogy a megoldás magában a cirkuszban rejlik. A Fővárosi Nagycirkusz vezetői az utóbbi években – miközben megőrizték a hagyományokat – kitűnő érzékkel találtak utat a megújult, kortárs cirkusz felé, mely világszerte mind népszerűbb. Számol ezzel a tartalékkal?
Ha valahol újcirkuszi produkció látható, én ott vagyok. Láttam a Trafó utóbbi két újcirkuszi előadását is, a svéd Cirkusz Cirkör és a vietnami bambuszcirkusz lenyűgöző volt. A kortárs cirkusz különösen szívügyem, és valóban: ez lehet az egyik kitörési pont. Ezt olyannyira komolyan vesszük, hogy a művésztelep idei rekonstrukciója már a kor és az új cirkusz igényeinek figyelembevételével történik majd. A próbaterem valamennyi műszaki paramétere, a porond mérete megegyezik majd a Fővárosi Nagycirkuszéval. A magyar artistaképzés régi tekintélyének visszaszerzése is fontos célunk, ezzel függ össze az, hogy napirenden van a Baross Imre Artistaképző Iskola arculatának, képzési konstrukciójának megújítása, és az iskola is átköltözik majd a művésztelepre.
Honnan lesz pénz a tervek megvalósításához?
A Maciva tavaly ősz óta részesülhet a társasági adókedvezményes támogatásokból, és talán nem alaptalanul remélem, hogy az állam is nemzeti intézményként fogja kezelni.