Bálna a sziklában
Az idén éppen százéves intézmény vezetője, Persányi Miklós a Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Ilsemann Keresztély és Räde Károly építész, kertépítész által 1920 táján berendezett közeget még tovább csiszolná. Ha rajta múlna, mindenekelőtt az 1880-ban épült, mai helyére 1912-ben áthelyezett romantikus műrom, a Bagolyvár környezetét tetetné rendbe, amelyet részben az 1980-as években odatett vasbeton istállók takarnak el a kíváncsi szemek elől, részben a rossz hangulatú, ugyancsak vasból és betonból komponált farkaskifutó rondít el. Az utóbbi eltüntetése lenne a nehezebb feladat, egyelőre ugyanis nem látszik, hová máshová lehetne költöztetni a farkasokat – amelyek nélkül az állatkert természetesen nehezen lehet meg.
A főigazgató szívesen szabadulna a régi Szarvasház helyére épült Nagymajomháztól is, amely ugyan funkcionális, ám elég csúf, ahogy fogalmazott: meglehetősen tehenészeti színvonalú, tehát szintén méltatlan a világ legautentikusabb műemlék állatkertjéhez. Régi álma a világháborúban elpusztult, a kongói formavilágot idéző Struccok házának újjáépítése is, amely hajdan a vasút mellett, az állatkert Dózsa György úti végében állott; a hangulatos épület ugyancsak Kós Károly és Zrumeczky Dezső munkája volt. Persányi mindemellett folytatná a gázlámpásítást; ma – a Fővárosi Gázműveknek hála – nyolc korhű kandeláber világít a kertben a hajdani, nagyjából negyven helyett. A negyven lámpa persze hiú ábránd, de az autentikus atmoszférához már úgy húsz is elég volna.
Jó volna átszabni az állatkert gazdasági bejáratához vezető Varannó utcától balra eső enklávét is. A hajdani vurstli egy eredeti, ugyancsak legalább százéves részletéről van szó, amelyben bizonyos építészeti értékek máig megőrződtek, csak az Állatkerti körút felől ezeket most egy meglehetősen lehangoló büfésedés takarja. Az egykorvolt állapotok helyreállításával ez is egy üde színfolt lehetne. Persányi Miklós egy Állatmesetár fantázianevű egységet képzelt el ide, meg az omladozó régi szolgálati lakóépületbe, ahol a népi és műirodalom, a mese- és ifjúsági filmek révén elevenedhetnének meg a legtörzsökösebb magyar állatfigurák, természetesen zoológiai szempontból is. Itt az a fő gond, hogy a terület frontja a Fővárosi Nagycirkuszé. Nem álom viszont a főbejárati épületcsoport műemléki igényű rendbetétele, amelyhez hozzátartozik a megviselt Zsolnay-díszek cseréje, pótlása is. Ezzel minden jel szerint már tavaszra készen lesznek.
A legnagyobb dobás azonban idén a messze földön híres állatkerti Nagyszikla újjáélesztése lesz, méghozzá Varázshegy néven. Modern felfogásban persze, de itt is igazodnak a régi koncepcióhoz, amely szerint a műszikla belsejébe tervezett zoológiai múzeumban olyan állatokat akartak elhelyezni, amelyeket élő valójukban (a tízes-húszas években főleg) nem lehetett bemutatni a publikumnak; konkrétan felvetődött például egy jeges-tengeri bálnapreparátum elkészíttetése. Egy húszméteres bálnát – ha nem is preparátumot, de műanyagot – a mostani publikum is láthat majd a különleges térben, de persze rengeteg mást is. A 3500 négyzetméteres, négyemeletes sziklabelső kicsit állatkert lesz, kicsit vivárium, kicsit akvárium, kicsit mozi, kicsit játszóház, kicsit afféle csodák palotája, és hogy még mi minden – az tavasszal ugyancsak kiderül.
Pénz, pénz, pénz
A Fővárosi Állat- és Növénykert éves működési támogatását 2011-ben 123 millió forinttal, nagyjából 480 millió forintra csökkentette a Városháza. Már akkor látszott azonban, hogy a Varázshegy üzemeltetése belekerül majd vagy 120 millió forintba, ezért Persányiék azt kérték az önkormányzattól, hogy legalább az elvont összeg egy részét adják vissza nekik. Először 52 milliót szerettek volna visszakapni, végül 36,5 millió került a 2012-es költségvetési javaslatba.
TOP 7
A legnagyobb látogatottságú hazai belépőjegyes kulturális és turisztikai attrakciók 2011-ben
- Fővárosi Állat- és Növénykert 1 020 642
- Szépművészeti Múzeum 525 556
- Mátyás-templom 517 636
- Nyíregyházi Állatpark 430 000
- Millenáris Park 346 180
- Dobó István Vármúzeum, Eger 341 000
- Tropicarium Oceanarium 315 404
