Csikágói táncjelenetek
A külső-erzsébetvárosi Bethlen tér sarkán a húszas években épült egy nagy bérház, a Rákosiház, s az építési vállalkozók (a Rákosi testvérek, akik közül egyik sem azonos a későbbi kommunista diktátorral) úgy gondolták, vonzerőt jelenthet, ha egy színháztermet is kialakítanak a földszinten a szokásos üzletek mellett. Így született a Bethlen Téri Színpad, amely megtestesítője volt a tipikus peremszínháznak – meséli Gajdó Tamás színháztörténész, aki a színház visszanevezése alkalmából egy kiállításra való képanyagot is válogatott. Ez most a színház folyosógalériáján látható.
A régi Bethlen tériben 1929 végén kabaréval kezdték, s jó két-három évig kabarészínházként működött a színpad. Nagyon olcsó belépőjegyekkel és populáris műsorral a szegényebb rétegek szórakozási igényeit elégítette ki, azon belül is a helyi zsidó lakosságét. Első igazgatója bizonyos Fekete József volt, a sikerrel többnyire hadilábon álló, peremre szorult színházszervező, akit a művészvilágban „Nézzse” Feketének hívtak, s akinek ez a vállalkozása végül is sikerült: a nagy válság idején induló színháza talpon maradt! Nézzse Fekete ugyanis ügyesen válogatta össze társulatát. E
hhez értett. Például itt kapott lehetőséget az ifjú Kellér Dezső, ekkor még nem konferansziéként, hanem jelenetíróként. De rajta kívül még számos nevessé lett kartárs dolgozott a kis kültelki kabarészínpad sikeréért. Vogel Erik például több előadáshoz tervezett díszletet. Itt volt ifjú táncos mulattató Kazal László. FellépettFeleky Kamill. Korcsmáros Nándor, Nóti Károly, Vadnai László, Békeffi László, Szőke Szakáll, Nádasi László írt jeleneteket.
Később, 1932 őszétől, igazgatóváltás után háromfelvonásos, többnyire zenés darabokra tértek át,melyek közt zsidó tematikájúművek is szerepeltek, mint például Bródy Lyon Leája, Szomory Péntek estéje vagy a harmincas évek közepének itteni sikerdarabja, a Gellért Lajos főrendező által írt Timosa, a cár katonája, mely több mint háromszáz előadást ért meg. A társulat tagja volt Sulyok Mária, Mály Gerő, és olyan neves színészek is vállaltak itt vendégjátékot, mint Beregi Oszkár, Csortos Gyula vagy Fedák Sári.
1935-ben lett a Bethlen Téri Színpad főrendezője Hont Ferenc, az a rendező, aki néhány évvel korábban Szegeden kitalálta és útjára indította a Szegedi Szabadtéri Játékokat. 1937 januárjában még itt, a Bethlen téren hirdette meg reformszínházának, a Független Színpadnak a megalakulását, de a premier már nem itt történt, mert a színházat anyagi okok miatt még ebben a hónapban megszüntették a tulajdonosok.
A helyiségben mozi nyílt, s évtizedekig fi lmszínházként funkcionált a teátrum belsőjét, színpadát, erkélyét és páholyát is megőrző terem. Előbb Hollywood,majd Bethlen filmszínház, végül egyszerűen csak Bethlen mozi néven. Színházi funkcióját csak 1987-ben kapta vissza, amikor ide költözött a Rock Színház, amely főleg próbahelyként használta. Majd 1996-ban, amikor a Rock Színház beolvadt az Operettbe,megkapta a Közép-Euró pa Táncszínház (KET), amely Szögi Csaba vezetésével a mai napig használója a régi színházteremnek. A nagy múltú helyiség a kortárs tánc egyik vezető színtere lett. Az elmúlt tizenöt évben negyven mai táncművet állítottak itt színpadra. Szinte mindenki megfordult e falak közt, aki a magyar kortárs táncban számít.
Az új mozgásnyelvi eszközök keresése mellett azonban a hely múltjának tisztelete is jellemzi a társulatot: az előtérben a berendezés és a dekorációk a húszas-harmincas éveket idézik, a Bethlen Téri Színpad egykori plakátjai,művészeinek fényképei jelennek meg a falakon. Külön értéke a helynek, hogy megvan még a régi, húszas évekbeli páholyos nézőtéri kialakítás és a stukkókkal keretezett színpadnyílás (az ilyenek mára többnyire eltűntek, például a kilencvenes években bontották le az erkélyeket a Puskin moziban). Igaz, funkcionálisan helyet cserélt a nézőtér és a színpad. A közönség székestül fölköltözött a pódiumra, a táncosok pedig a régi nézőtér helyén szabaddá vált placcon adják elő a darabokat.
Mostantól nem csak a táncé lesz itt a tér, bár a vezető szerep azért igen. A színház befogadó és projektszínházként működik tovább, és minden műfajra nyitott lesz. Ezt a változást jelzi a régi név visszavétele, amit tulajdonképpen az élet kényszerített ki. Nevezetesen: a civil szervezetek támogatásának múlt évi változása. A helyet 1988 óta amindenkori kulturális tárca bérelte és működtette – ez a jogi helyzet szűnt meg 2011. december 31-én. 2012-től az újonnan létrehozott Bethlen Téri Színház Nonprofit Közhasznú Kft. bérli és üzemelteti a létesítményt, a kft. vezetői pedigmaguk határozhatják meg a hely profilját. A KET táncprodukciói mellett vendégként zenés és prózai darabok is újra színpadra kerülhetnek, akár előfordulhat újra kabaré is. Továbbá hétvégi családi programokkal, táncházzal, előadói estekkel, színházi beavató programmal, egyetemi klubbal és fesztiválokkal kívánnak nyitni a kultúra iránt érdeklődők felé. A hangulatos, régiségboltra emlékeztető előtérben táncfilmeket vetítenek majd. Az első meghívott előadás a Magyarországi Észt Intézet közreműködésével és támogatásával Karl Saks The Drone of Monk Nestor című szólótánc-előadása lesz január 23-án.
