A biztos jövő: életben maradni
Persze, ha jön egy hirtelen intézkedés valamilyen elvonásról, akkor minden borulhat. Akad egy-két zenekar, amelynek büdzséje még teljességgel kiszámíthatatlan, ilyen például a Budapesti Fesztiválzenekar és a Concerto Budapest. Hogy mi a legjobb túlélési technika? Sokat kell dolgozni.
A Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének főtitkára, Popa Péter szerint a legtöbb együttes bizonytalanságban van későbbi működési formája és gazdálkodási keretei miatt. Elkezdődött az önkormányzati fenntartású zenekarok nonprofit kft.-vé alakítása. Van olyan zenekar, amelynél ez már megtörtént, de nem kellően tisztázott, hogy mennyiből fog gazdálkodni. Akad olyan is, amely még nem tudja, hogy városi vagy kettős fenntartású, azaz megyei-városi lesz-e.
December 30. óta a Pannónia nevű korlátolt felelősségű társaság foglalkoztatja tovább a Magyar Rádió zenei együtteseit. Úgy tűnik, a fenntartó most sem tartotta fontosnak feloldani azt az együtteseknek rendkívül hátrányos helyzetet, hogy a magyar szimfonikus zenekarok és kórusok közül egyedüliként nem tartozhattak az emtv hatálya alá. Elesik ettől a lehetőségtől, amíg a kft. nem alakul át nonprofit társasággá. Ugyanis csak ebben a formában tudják nyilvántartásba vétetni magukat. További rossz hír az együttesekkel kapcsolatban, hogy külön nevesített tételként nem jelent már meg az MTVA költségvetésében az az egymilliárd forint kiegészítő támogatás, amellyel az állam hosszú évek óta célzottan támogatta az MR szimfonikusokat, a kórust és a gyerekkart.
Az MTVA feltett szándéka, hogy továbbra is fenntartsa az MR Zenei Együtteseket, és az eddigieknél is jobban kamatoztassa a bennük rejlő komoly művészeti és gazdasági lehetőségeket – írta kérdésünkre a cég kommunikációs igazgatósága. Ehhez azonban világosan látni kell a finanszírozással járó költségeket. Korábban a Rádiónak a zenei együttesek fenntartása többe került, mint a kiegészítő állami támogatás, ezért az új, megfelelő működési forma kialakításához részletes átvilágításra van szükség.
A főtitkár, aki a Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanácsnak is tagja, bízik a jövő évtől érvényes emtv módosításának hathatósságában. Módosuló kritériumrendszer alapján támogatják ugyanis majd a zenekarokat. A hangsúlyok jövőre másfelé tolódnak: 2013-tól a fenntartói támogatás „jutalmazása” kiesik a rendszerből, így a fenntartói finanszírozás csökkenése nem vonja maga után a normatív támogatás apadását. Igaz, a növelése sem „termel” további forrásokat. A zenekarok tényleges létszáma, illetve a hangversenyek, az operaelőadásokon való közreműködések, a bemutatott kortárs magyar művek, a fizető nézők és a kereskedelmi forgalomba hozott hangfelvételek, képfelvételek száma alapján osztják majd el az erre a célra szánt költségvetési forrásokat.
Beszélgettünk a Budapesti Fesztiválzenekar helyzetéről is, hiszen egy közgyűlési előterjesztésből úgy tűnik, a világhírű együttes fővárosra eső támogatását szeretnék megvonni, és ez már veszélyezteti a működésüket. Popa Péter csak a szövetség zenekarainak költségvetését ismeri, ebbe nem tartoznak bele Fischer Ivánék. De úgy tudja, az együttes összbüdzséje meghaladja az 1,5 milliárd forintot, míg a többi magyar zenekaré lényegesen alacsonyabb. Talán a Nemzeti Filharmonikusok támogatása hasonló mértékű, de ott a zenekar mellett a 70 tagú énekkar és egy, az egész országot ellátó, közszolgálati kottatár tartozik az intézményhez, és minden munkavállalója főállású, vagyis támogatásuk jelentős része a közterhek és járulékok megfizetésére megy el. A közepesen nagy költségvetésű intézmények, például a Pannon Filharmonikusok és a Miskolci Szimfonikusok 450–550 millió forintból működnek, és rengeteg koncertet adnak székhelyükön, a régiójukban és Budapesten. Pozitív példaként említi a Szolnoki Szimfonikusokat, akik nézőszámproblémával küzdöttek, de találtak ellenszert: Magyar Tánckoncert címmel olyan produkciót hoztak létre, amellyel zsúfolásig megtöltötték a szolnoki sportcsarnokot.
A Hollerung Gábor vezette Budafoki Dohnányi Zenekar is példaértékű – mondja a főtitkár. Az együttes vezetője ügyesen szervezi a hangversenyeket, és jegybevételeiket a többszörösére emelte, pedig nem egy életbiztosítás, ha egy budapesti kerület a fenntartó.
– A Dohnányi Zenekar túlélőtechnikája: sokat kell dolgozni, ez esélyt ad a túlélésre – ezt már Hollerung Gábor zeneigazgató mondja. Szerencsére sokat is hívják az együttest, és jó a kapcsolatuk az üzleti világgal. Nem szponzorációról van szó, hanem céges rendezvényekről, az üzleti élethez kapcsolódó programokról. Hollerung nem tagadja, nehéz ma behozni a közönséget a hangversenyterembe. Különösen a fiatalokat és a rossz anyagi helyzetben lévő értelmiségi középosztályt. Tavalyi koncertjeik közül a legnagyobb PR-értékű mindenképpen Sting Symphonicity turnéja volt, amelyre az énekes menedzsmentje választotta a zenekart a közép-európai előadásokhoz. A klasszikus zenei hangversenyeik mellett rendszeresen rendeznek más típusút is, például filmzenekoncertet, de olyat nem vállalnak, amit nem éreznek értékteremtőnek. Arra azért büszke: tavaly a büdzséjük felét jegybevételből hozták össze.
Az együttes helyzete nem túl rózsás ezzel együtt sem. Támogatásuk közel sem óriási, minden művészük állásban van ugyan, de az arcpirító fizetésért halálra dolgozzák magukat, és még másodállást is vállalniuk kell. Ellentétben azokkal a zenekarokkal, ahol adóügyi okokból vállalkozóként alkalmazzák az összes művészt, és jóval magasabb állami támogatásból működnek.
Az elmúlt év legnagyobb áldozata a Telekom zenekarból átalakult Concerto Budapest, amelynek fenntartója, egy távközlési cég, tavaly végleg kihátrált mögülük. Keller András, a zenekar művészeti vezetője azóta küld segélykérő leveleket a kulturális államtitkárnak, miniszternek és a miniszterelnöknek. Eddig egyedül Szőcs Géza válaszolt. Levelében leszögezte: „az egyetlen elfogadható megoldás a zenekar létezése”, vagyis megmaradása. Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, L. Simon László is megkérdezte a parlamentben Réthelyi Miklós minisztert: kivonulhat-e a fenntartó a Concerto Budapest finanszírozásából? A válaszból kiderül, a Magyar Telekomnak nincs támogatási kötelezettsége a Távközlési Zenei Alapítvánnyal szemben. Azaz a privatizációkor semmiféle biztosítékot nem építettek be a szerződésbe a kulturális intézménnyel kapcsolatban – mondja Keller. A művészeti vezető abban bízik, hogy a kormány elfogadja: a zenekultúra országimázs-növelő exportcikk. Példaként hozza a tavaly elfogadott törvényt a látványsportok támogatásáról, amely nagyságrenddel nagyobb szponzorációt tesz lehetővé, mint amit az emtv szerinti társaságiadó-jóváírás, a tao enged.
A Concerto Budapest az elmúlt évek alatt került csődhelyzetbe. Az önkormányzati fenntartású, vagy az önkormányzatokkal közszolgáltatási szerződést kötő együttesekre vonatkozó emtv nem ismerhette el fenntartónak a Telekomot, így a zenekar nem is részesült a fenntartói hányad után a központi költségvetésből. Az elmúlt nyolc évben összesen 130 millió forint jutott nekik, míg egy nagyobb vidéki zenekar 150-160 milliót kap az államtól évente.
Elhalasztott közgyűlés
Levelet írt a Budapesti Fesztiválzenekar vezetősége a főpolgármesternek és a Fővárosi Közgyűlésnek. Arra kérte őket, gondolják át, mielőtt teljesen megvonják a világhírű együttes összes fővárosi támogatását. Tavaly 385 millió forintot adtak nekik, 450-et a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma biztosított. Utolsó értesülésük szerint legrosszabb esetben 300 millióra csökkentette volna Budapest városa a támogatást, így hideg zuhanyként érte őket a lenullázás lehetősége. Mint Körner Tamás igazgató elmondta: a sajtóból értesültek a tervezetről. Időközben elnapolták azt a közgyűlést, amelyen erről szó esett volna. Nincs vészforgatókönyvük, hiszen vallja: nem lehet egy tollvonással szemétbe dobni egy olyan sikertörténetet, mint a Fesztiválzenekar. Persze működtethető egy zenekar kevesebb pénzből is, de nem ilyen formában és főleg nem ilyen színvonalon.
Keresik a megoldást
Rendkívül sajnálatos, írta lapunk kérdésére a kulturális államtitkár, hogy a kultúra támogatásának fontosságát még nem látják át a multinacionális cégek, pedig a Concerto Budapest az utóbbi években kiemelkedő szakmai fejlődésen ment keresztül. Szőcs javaslatára a zenekar támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből is, illetve az évfordulós programokra biztosított támogatásból.
A zenekar 2011-ben is részesült az I. kategóriába regisztrált együttesek számára rendelkezésre álló keretből, és erre az idén is lehetősége lesz, amelyhez azonban csak önkormányzati támogatással együtt juthat hozzá.
Az emtv azonban lehetőséget teremt arra, hogy 2013-tól a zenekar kiemelt kategóriában regisztráljon, így normatív támogatásban részesülhessen.
A jelenlegi gazdasági helyzetben a minisztériumnak nincs lehetősége arra, hogy átvállalja a fenntartó szerepét, de a probléma már többször kormányülés elé került, ennek köszönhetően különböző kormányzati szereplők keresik a rendkívüli helyzet megoldását.
