Palladio szelleme Lőkösházán
Hogy miért e Palladio-mánia Lőkösházán? Sejthető: a XIX. század elején épült kastély Palladio-stílusban épült. Mi több: a híres vicenzai La Rotonda villa utánérzése. És állítólag nemcsak azért a hasonlóság, mert a XVIII–XIX. században divat volt a vicenzai mester XVI. századi villáit utánozni – bár főleg Angliában, Észak-Európában és Amerikában, nálunk kevésbé. Hanem azért is, mert „Vásárhelyi János, az építtető anyósa velencei patríciuslány volt” – olvasható a pályázat szövegében –, s János úr éppen az anyósa tiszteletére emeltette a lőkösházi kastélyt valamikor 1810 körül. Velence és Vicenza nem esik meszsze egymástól (sőt Vicenza valamikor Velence befolyása alatt is állt), a Palladio-hatás tehát magától a forrástól érhetett idáig, vélelmezik. Ennél közvetlenebb hatás azonban nem mutatható ki Lőkösháza és Vicenza között.
Érdekes feltételezés. Az újabb kutatások egyébként megkérdőjelezik, hogy az anyós, Capretta Krisztina valóban velencei patríciuslány volt-e. A kastély tervezőjének nevét nem ismerjük, az eredeti tervek nincsenek meg. Egy lőkösházi helytörténész, Majer Tibor azt feltételezi, hogy talán Pollack Mihály volt a tervező. De a kastély jelenlegi tulajdonosának menye, Megyeri Anikó, valamint Gyevnár Erika kutatásai szerint id. Cziegler Antal gyulai építész is lehetett, ugyanis neve gyakran szerepel a Vásárhelyi család iratai között. A választ az aradi levéltárban sem lelik (itt is kutatnak, mivel Lőkösháza azon hét település egyike, amely valamikor Arad megye része volt).
A palladiánus kastély nálunk kifejezetten ritka. A Magyar kastélylexikont szerkesztő Virág Zsolt szerint Magyarországon a lőkösházi az egyetlen, amely tisztán idézi a Palladio-stílust. Bár több olyan épület is van, amely tömegében, térformálásában vagy díszítőelemeiben átvesz valamennyit belőle. Ilyen például az Ybl Miklós által épített vagy átalakított épületek közül a drávafoki Bittó-kastély, a tótmegyeri Károlyi-kastély, a budai Grabovszkyvilla vagy a legérdekesebb, az ikervári Batthyány-kastély, amelyen az úgynevezett Palladio-motívum, a hármas, középen boltíves záródású és kiemelkedő bejárati nyílás megfigyelhető. A Wéber Antal által tervezett somogytarnócai Széchenyi-kastély tömege is hasonló kialakítású.
A lőkösházi kastély tehát a maga nemében építészeti különlegesség, egy nálunk kevéssé alkalmazott villastílus egyedüli tiszta képviselője, s mint ezt leírásaiban oly sokszor említik: szinte kisebbített másolata a vicenzai La Rotondának. Alaprajza egyenlő szárú kereszt alak, timpanonos portikuszokkal. Az épület középpontjában pedig (mint valami bazilikából) kiemelkedik egy magas, kupolaboltozatos terem, amely itt lapos gúlatetővel fedett. Ez a magas, kupolás tér szokatlan, szinte templomi élmény, s érdekes, hogy alatta, a pincében egy hasonló kupolatér található, melyben – azt mondják –hosszan verődik vissza a hang.
A kastély történetében tragédiák és felemelő pillanatok is előfordultak. Az építtető például megátkozta az egyik fiát, mert ellenzése dacára kötött házasságot, s az átok bizony fogott is: a fiú a kastély egyik szobájában lett öngyilkos 1835-ben. Száz évvel később, 1942-ben viszont itt kötött házasságot az akkori miniszterelnök fia, Kállay Kristóf és Vásárhelyi Veronika (olvashatjuk a kastély blogján).
Az épület a II. világháborúig több család kezén is megfordult, így volt a Bohus, Bánhidy, Bréda és Kovács–Sebestyén családokén is, tudjuk megMegyeri Anikótól. Az államosítás után volt laktanya, magtár. Berendezéseitől (egyebek mellett két Munkácsy-képétől) teljesen megfosztották. 1949-től a bánkúti, majd a mezőhegyesi állami gazdaság tulajdona lett, 1988-ban átvette a kevermesi Lenin Tsz. Iroda és üzemi konyha volt benne, de ekkor már az állapota kezdett leromlani. A tsz felszámolása után egy azóta tönkrement részvénytársaság vette meg. Az épület állapota lassan életveszélyessé vált. 2004-ben került jelenlegi tulajdonosaihoz, akik 2009-től önerőből elkezdték a felújítást. 2011-ben az Európai Unió és társfinanszírozásban az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával folytatódott a megújulás, amely idén fejeződik be, s a kastély nyártól látogatható is lesz. Éppen emiatt hirdették a Palladio-fotópályázatot: a képekből kiállítás nyílik majd a kastély termeiben. De a napokban írnak ki hasonló céllal egy hungarikumpályázatot is.
