Régi feladat, újabb nekifutás

Ki mondja meg, milyenné alakuljon a budai Vár a következő huszonöt évben? – ismét ez a kérdés.

A huszonöt évre szóló stratégiai terv elkészítésére december 31-én írt ki pályázatot a Várgondnokság Nonprofit Kft., nagyon rövid határidővel. Az ajánlatokat február közepéig kell beadni, s a győztesnek május 31-ig kell elkészítenie a negyedszázadra vonatkozó stratégiai tervet. Ezt szinte csak az tudja vállalni, akinek már kész koncepciója van.

A Hauszmann-féle palota helyreállítása nem talált egyértelmű helyeslésre
A Hauszmann-féle palota helyreállítása nem talált egyértelmű helyeslésre

A közelmúltból két budavári építészkoncepciót ismerünk: a KÖZTI-ét és a Zoboki–Demeter építészirodáét, akik megvívtak már egymással a Várért egy 2010-es közbeszerzési pályázaton is, amely eredménytelenül zárult. Nyilván most is megméretik majd magukat. Bár az sem kizárt, hogy együtt indulnak. Legalábbis Zoboki Gábor a múlt héten egy nyilvános vitán száz ember füle hallatára ezt ajánlotta a KÖZTI tervezőjének, Potzner Ferencnek. Ez szép gondolat, a probléma azonban az, hogy Zoboki Gáborék elképzelései egyelőre elég vázlatosan ismertek, míg a KÖZTI-éi szinte részletekbe menően. Ennek ellenére a közös pályázat lehetőségét nem vetik el, s rövid időn belül egyeztetni fognak – mondta lapunk kérdésére Potzner Ferenc.

A pályázatok kiírásával egy időben zajlik a társadalmi vita is a Vár jövőbeli képéről. Ezt Zumbok Ferenc vári kormánybiztos kezdeményezte azzal, hogy körülbelül ötven társadalmi szervezetnek küldte el a helyreállítás alapjául szolgáló három, jelenleg meghatározónak tűnő koncepcióanyagot, a már említettek mellett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2004-ben készült tanulmányát. A megszólított szervezetek közül a múlt héten előbb a Magyar Urbanisztikai Társaság, majd két nappal később a Magyar Építész Kamara tartott nyilvános vitát, ahol számtalan egyéni elképzelés és kritika is megfogalmazódott.

Ezekből annyi máris leszűrhető: egyetértés mutatkozik abban, hogy a vári foghíjakat, a háború után (vagy korábban) üressé vált telkeket be kell építeni, s itt nyilvánvalóan a kortárs építészet ide illő eszközeit kell alkalmazni. (Itt általában Reimholz Péter várbeli munkásságát említik iránymutatóként.) Nem mindenki tartja viszont jónak azt, hogy a Vár alatt, egyrészt a tabáni Bethlen-udvar mellett, másrészt a Clark Ádám térnél, a Duna-parton visszaépítsék a háborúban elpusztult háztömböket – abból a megfontolásból, hogy az itteni ingatlanfejlesztésből befolyó pénz a várbeli felújításokra lenne fordítható.

A hozzászólók a polgárvárosi részen fontosnak tartják a bástyasétány (a Babits sétány) folytatását a Duna felőli várfalak mentén is (a Bécsi kaputól a Halászbástyáig), hiszen erről a sétányról élvezhető Budapest legszebb panorámája. Ez egyébként szerepel a koncepciókban is, és megvalósítható, ha befejeződik végre a Táncsics-börtön és a hozzá tartozó Erdélyi-bástya visszaadása amerikai tulajdonból magyar köztulajdonba.

Külön kérdéskör a Szent György tér és a palotanegyed. A tér nyugati oldalán elpusztult házsor visszaépítése evidens és elfogadott cél. A kérdés az, hogy milyen mértékű legyen a rekonstrukció, s mi legyen ezeknek a visszaépülő házaknak a funkciója.

Az itteni épületek közül leginkább a valaha itt állt Teleki-palota rekonstruktív jellegű visszaépítésében mutatkozik egyetértés. A Honvéd-főparancsnokság épületcsonkjának megtartása is elfogadottnak tűnik, de az eredeti, Kallina Mór tervezte épület teljes visszaállítása sokak szerint túlzott lenne. Jónak tűnik az az elgondolás, hogy ezen az épületen keresztül a Szent György tér kapujaként átjárás legyen a tér felé.

Mind a Szent György tér, mind a palota funkciójával kapcsolatban szinte egybehangzóan nyilvánult meg az a vélemény, hogy ne (vagy ne csak) minisztériumok és más kormányzati szervek kerüljenek ide, mert ezzel elzárt területté válna a palotanegyed. A kultúra jelenlétét fenn kell tartani (de például a magyarságháza-szerű attrakciók nem ide valók). A Hauszmann-féle királyi palota helyreállítását mindkét koncepcióalkotó tervezőcsoport felvetette valamilyen szinten, de ez nem talált egyértelmű helyeslésre. Maga az örökségvédelem sem híve az eredetihez hű rekonstrukciónak.

2014-re megújul a Várkertbazár?

Szintén december 31-én jelent meg a Várkertbazár építési terveinek elkészítésére kiírt ajánlattételi kiírás (február 15-i beadási határidővel). A győztes feladata lesz a terv mielőbbi elkészítése, melynek alapján a megújuló Várkertbazárnak 2014. március 30-ig kell megépülnie. Mint elhangzott, a sietség miatt tervtanács elé sem viszik majd a tervet, engedélyeztetését pedig a Pest megyei kormányhivatal intézi majd.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.