Meg kell jegyeznünk, hogy a külföldiek nélkül a Louvre nem büszkélkedhetne ilyen eredményekkel. A 8,8 millió látogató 66 százaléka volt külföldi: az első helyen ugyan még mindig az amerikai turisták állnak, mögéjük azonban felzárkóztak a brazilok. Utánuk az olasz, az ausztrál, a kínai, a spanyol, a német és az orosz vizitálók következnek. Az igazság kedvéért meg kell említenünk, hogy a helybeliek, azaz a párizsi múzeumlátogatók száma is növekedett 17 százalékkal, s még figyelemreméltóbb adat, hogy a látogatók fele 30 év alatti volt. Sok érdeklődőt vonzott tavaly a Louvre-ba a Rembrandt és Krisztus alakja című kiállítás, valamint a Nagy Sándor-tárlat és a Tiltott város a Louvre-ban című időszakos kiállítás. Csupán ezekre félmillióan váltottak jegyet.

Miközben a párizsi sztármúzeum látogatottsága egyre növekszik, az olasz műemlékvédelmi hatóság az új év első napjaiban jelentette be, hogy korlátozni kényszerül a Colosseumot felkereső turisták számát. A hatóság egyidejűleg hatezer főben húzta meg a vizitálók létszámát. A korlátozást persze csak húsvétkor vezetik be, hiszen főleg ünnepek alatt elviselhetetlen a Colosseum túlzsúfoltsága. Most január 1-jén, amikor ingyenes volt a római amfiteátrumba való belépés, öt óra alatt több mint 9 ezren keresték fel az ókori építményt, de nyáron, amikor hosszabb a nyitvatartási idő, előfordul, hogy 24 ezren ostromolják meg egy nap alatt az épületegyüttest. A Colosseum látogatóinak a száma az elmúlt évtizedben egymillióról évi 6 millióra emelkedett. A korlátozás okairól Anna Maria Moretti, az olasz műemlékvédelmi hatóság szóvivője azt mondta, szeretnék, ha a turisták jobban élveznék a Colosseumban eltöltött időt. Nyilvánvaló, hogy a látogatók számának zsugorodásával a balesetek száma is csökkenthető: az ókori amfiteátrum falairól olykor hatalmas kődarabok válnak le és zuhannak a látogatók közé.

Az itáliai műemlékek bevételeinek csaknem a felét, kilencvenhétmillió euróból negyvenegyet Róma adja, és ebből harmincmilliót egyedül a Colosseum termel meg.