Újév napján több mint kilencmillió brit tévénézőt szögezett a képernyő elé a Sherlock című minisorozat első filmje, a Conan Doyle Botrány Bohémiában című novelláján alapuló A Scandal in Belgravia (Botrány Belgraviában), melyet a következő két vasárnapon A sátán kutyája (The Hounds of Baskerville) és A Reichenbach-vízesés (The Reichenbach Fall) másfél-másfél órás feldolgozása követ. Az első rész nyomban felborzolta a kedélyeket. A közszolgálati médium az este 9 órás időhatárt megsértve már 8 óra 25 perckor mutatott egy pucér jelenetet, melyben a Sherlock Holmes fejét elcsavaró csinos Irene Adler (Lara Pulver) nem viselt mást, mint egy pár gyémánt fülbevalót. A rendező, Steven Moffat a hatalmaskodó nő alakjával akarta eloszlatni a homoszexualitás gyanúját Holmes és dr. Watson körül.

Sherlock Holmes köztudottan az angol irodalom egyik legeredetibb figurája, aki 1887 óta négy regényben és ötvenhat novellában jelent meg, legjellegzetesebb tulajdonságai – tartózkodó, mániákus, lenéző – is közismertek. Valóságos gyógyszerfüggősége, pipája, vadászkalapja elválaszthatatlan a karaktertől, de a BBC verziójában Benedict Cumberbatch alakításában mégis gyors észjárása teszi ellenállhatatlanná.

A filmvásznon és a képernyőn már eddig is több mint hetven színész által megformált magándetektív kultuszát jelzi, hogy Sherlock Holmes 1854. január 6-ára feltételezett születésnapját megünnepelendő jövő héten mintegy ötszáz rajongója érkezik New Yorkba egy ötnapos dzsemborira. London szállodai promóciókkal, ötórai teákkal, kedvenc éttermeit, kocsmáit felkereső szervezett sétákkal aknázza ki a legújabb adaptációk nyújtotta népszerűséget. A Conan Doyle-t inspiráló vadregényes délnyugat-angliai vidék, Dartmoor éppúgy igyekszik lehúzni egy bőrt a figuráról, mint Edinburgh, ahol a Sebészek Csarnoka Múzeumban állandó kiállítás nyílt az 1859-ben a skóciai fővárosban született és annak egyetemén orvosnak tanuló író, illetve professzora, Joseph Bell emlékére.

A legendás fiktív nyomozó híveinek szentélye egy furcsa intézmény a londoni West Enden, a Baker Street 221/B szám alatt. Az 1990-ben megnyílt Sherlock Holmes Múzeum címén lakott Holmes és hűséges barátja, dr. Watson, legalábbis Sir Arthur Conan Doyle képzeletében 1881 és 1904 között. A kitalált személynek szentelt „kegyhely” kicsit abszurd ugyan, de a rokonszenves brit visszafogottsággal berendezett, a viktoriánus kor hangulatát tükröző kiállítás emlékezetes: a Sherlock Holmes-sztorikban előforduló korabeli tárgyak – pipa, nagyító, laboratóriumi eszközök, jegyzetfüzet – kaptak benne helyet. Kevés látogató áll ellen a kísértésnek, hogy megörökíttesse magát Sherlock Holmes karosszékében a kandallómellett. Akinek a látvány kevés lenne, minden kelléket megvásárolhat a hangulatos, háromemeletes múzeum ajándékboltjában. Jean Conan Doyle, az író 1997-ben elhunyt lánya egyébként helytelenítette a múzeum létrehozását, mondván, hogy az azt a benyomást erősíti, mintha édesapja kreációja valóságos személy lett volna. Ezt az illúziót az épület homlokzatán elhelyezett álemléktábla is aláhúzza. Jean visszautasította a kurátorok által felkínált lehetőséget egy a Sir Arthur életét és munkásságát felidéző szoba berendezésére is. Ahhoz viszont hozzájárult a Conan Doyle irodalmi örökségét gondozó kuratórium, hogy 2011 őszén megjelenhessen egy „új” Sherlock Holmes-történet, az ismert brit író-forgatókönyvíró, Anthony Horowitz tollából, The House of Silk (A selyem háza) címmel.