A győri Matusz Balázsnak van összehasonlítási alapja, mindegyik „sportot” gyakorolja. Merészségéről nemrég papírt is kapott: az Ernst and Young neki ítélte oda a Merész újító díját.

Matusz Balázs negyvenéves, Győrben él, eredeti szakmája szakács, önszorgalomból, autodidakta módon képezte magát, s fejlesztette ki vagy tovább azokat a készségeit, melyek alkalmassá tették arra, hogy egy hétmilliárd forintos forgalmat elérő vállalatot hozzon létre a fagyasztott élelmiszerek nagykereskedelmében. Jelenleg hétszáz terméket forgalmaz, négyezer éttermet szolgál ki, az ázsiai halaktól a krokodilhúson át a szarvascombig rengeteg terméket szállít nekik. Tizenegyezer példányban megjelenő újságot ad ki a vevők tájékoztatására, ebben szereplő árlistája irányadó a piacon.

E mellett ásványvízkutat vett Vas megyében, két cukrászdát nyitott, bérbe szánt garzonokat, üzlethelyiséget épít Győrött. Hűtőháza a kisalföldi megyeszékhelyen és az Eger melletti Felsőtárkányon fogadja a hatvan százalékban hazai beszállítóktól származó termékeket.

– Prózaian kezdődött a pályafutásom, szerettem a hasam, ezért lettem szakács – idézi fel a kezdeteket. Az MTI fotósaként dolgozó édesapja és édesanyja nem szólt bele az egyetlen gyerek pályaválasztásába, csak azt kérték tőle: amibe belefog, azt a lehető legjobban csinálja.

Matusz Balázs mesterszakács útja a győri Kuckótól német éttermeken át a Club Tihanyig vezetett, majd szülővárosában nyitott vendéglőt.

– Igaz az, hogy egy vállalkozó vagy elsősorban működtető, vagy mindenekelőtt alkotó ember – magyarázza. – Úgy éreztem, saját éttermem falai kicsit bezárnak. Az évek során rengeteg tapasztalatot szereztem. Tudtam, milyen szolgáltatást hiányolnak a vendéglők, a séfek, és úgy döntöttem: megteremtek egy új iparágat.

A séfek régóta szívesen fogadták volna az igényes konyhakész hústermékeket, a baconkalodában kínált szarvascombot, a tisztított, kockára vágott apróhúst. Erre az igényre alapozta kezdeti vállalkozását, szülei házának egyik helyiségét kifestette, kicsempézte, hűtőtermet alakított ki benne, és a vadásztársaságoktól vásárolt vadakat ő maga dolgozta fel. (Autodidakta módon megtanulta a számítógépes programozást, ő készítette a cég saját könyvelői programjait is.)

Amikor megtelt a hűtőterme, tartalmával nekivágott a nyugati határ menti Mosonmagyaróvárnak, hogy személyesen mérje fel a valódi piacot. A legelső felkeresett étteremben mindent eladott az utolsó dekáig. Akkor már sejtette, hogy jó út kezdetén jár.

A kis győri vadhúsfeldolgozó cég hamar felfutott, henteseket kellett alkalmaznia, hamarosan kinőtte a hűtőkapacitását. Rövidesen felépített egy hatalmas, saját hűtőházat Győrött.

– Soha nem a „lehet”-ből, hanem a „van”-ból indultam ki – villantja fel máig gyakorolt cégfilozófiáját. – Nem költekeztem ki fedezetlenül, nem a hitelekre alapoztam a jövőmet. Amikor megépült a saját telephelyem, kezdett komolyan venni a piac.

A pénzügyi válság nem is közvetlenül őket, hanem vevőiket sújtotta. Matusz Balázs szerint azonban a Matusz-Vad ebben a kényszerhelyzetben vált igazán profi társasággá.

A válságban kevés konkurens vérzett el, inkább átalakultak, specializálódtak, vagy éppen szélesítették a portfóliójukat, de vetélytársak maradtak.

– A válság idején átmenetileg néhány étterem az addigi minőség helyett az árakat helyezte előtérbe, és olcsóbb termékekkel próbálta pótolni az igényesebb alapanyagot. A vendégek azonban hamar elpártoltak tőlük, így sokan kénytelenek voltak visszatérni a minőségi piacra – vázolja a különböző megélhetési magatartásformákat Matusz Balázs. – Az országrészek közötti különbségek azonban megmaradtak, az Alföldön ma is kevésbé tudják megfizetni a drágább termékeket. A Márton-napra forgalmazott libák kétharmada például az ország nyugati részén fogyott el.

Az igényes, kurrens termékek iránt viszont nő a kereslet, a vietnami pangasiusfilével például gasztronómiai divatot teremtettek Magyarországon, de népszerű a texasi steak, veszik a kínai szarvasgombát, fogy a malajziai pálmaolaj, de még a krokodil- és kenguruhús sem marad raktáron. Exportból egymilliárd forintos árbevételre tettek szert, különösen az osztrák éttermek ragaszkodnak termékeikhez.

Matusz Balázs új telephelyet vásárolt a Győri Nemzetközi Ipari Parkban, 11 ezer négyzetméteren háromezer raklapos hűtőházat alakít ki. Uniós pályázatokban is gondolkodik.

– Ha egyáltalán lesz még addig unió – jegyzi meg.

Az egészségpiac régóta foglalkoztatja. A feudális magyar egészségügyben piaci alapon közreműködni azonban meglehetősen kétséges vállalkozás. Matusz Balázs a kormányváltáskor arra gondolt, hogy amennyiben komoly a szándék e leszegényedett, pénztelen ágazat teljes átszervezésére, megújítására, talpra állítására, akkor a magántőkének ebben dolga lehet. Tervezett egy rendelőintézetet igényes szolgáltatásokkal, új műszerekkel. Hamar látta azonban, hogy inkább az államosítás, mintsem a magántőke bevonásának útját járja a kormány, ezért aztán a megvásárolt ingatlanban inkább negyven bérgarzont és tizenhét új üzletet alakít ki.

Az egészségmegőrzés piacáról sem mondott azonban le, a Szombathely melletti Vasszilvágyon ásványvízkutat vett meg egy fogorvostól. Nanotechnológiával bevitt elemekkel átalakított, oxigénes, lúgos és többek között Q10-es vizet állít elő és forgalmaz.

Viselkedéstudományi és szociológiai tanulmányt érdemelne, hogy a kialakult, és zártnak látszó nagyvállalkozói közeg mikor és hogyan fogad be egy új, fiatal nagyvállalkozót. Matusz Balázs nem mondja ugyan, de ebben biztosan szerepe volt annak is, hogy az e körökben gyakori szenvedélyeknek hódol. Utazni is mindig szeretett, kisgyermekkorában a család barátja egy tojásforgalmazó nagy társaság kereskedelmi vezetője volt, aki hetente röpködött a világban. Már akkor úgy gondolta róla, ő egy igazán szabad ember, korlátok nélkül.

Matusz Balázs is világjáró, igaz, kis magánrepülőjét elsősorban a munkára használja, Felsőtárkányra géppel jár, de azért a repülős raliversenyeken is mindig elindul.

Arra is volt módja, hogy az angol nyelvet külföldön, már felnőtt fejjel, a családdal együtt sajátítsa el. A nyelvtudást sokra becsüli. Vállalatánál a megrendeléseket telefonon éjjel-nappal magyarul, angolul, németül és kínaiul is fogadják.

Cégfilozófiájára van egy kissé emelkedett metaforája:

– Ha nyaralni viszem a családot, s valamelyik közeli tengerparti ország nemzetközi repterén a nagy gépek között szállok le a kis Cessnámmal, sok minden megfordul a fejemben. Először is az, hogy odafönn rend van, a nagyok és a kicsik nem keresztezik egymás légi folyosóját. Ha pedig valaki nem tartja be a szabályokat, nem érti, nem követi az ésszerű utasításokat, akkor a veszélyeztetésért súlyos börtönévekre ítélhetik. Jó volna, ha az üzleti életben is szabályosan együtt tudnának „repülni” a különböző méretű és felségjelű gépek.

Névjegy

MATUSZ BALÁZS

A győri székhelyű Matusz-Vad Zrt. tulajdonosa, elnök-vezérigazgatója. A kisalföldi városban született, eredeti szakmája mesterszakács. Negyvenéves, felesége és egy 17 éves fia van. Győrben él. Kedvtelése a repülés, a motorozás, a főzés, a vadászatból –ahogy fogalmaz – márt kigyógyulóban van. Nemrég vehette át az Ernst and Young Merész újító díját.