Összevonják vagy megszüntetik?
A napokban levelet kapott a Játékszín vezetője, Balázsovits Lajos és a BudapestiKamaraszínház igazgatója, Szűcs Miklós, hogy a Nefmi 2011. december 31-i hatállyal felmondja a határozatlan idejű közhasznúsági szerződést, és ezzel megvonja működési támogatásukat. Nem kapott viszont ilyen levelet a költségvetési intézménykéntműködő Pesti Magyar Színház, de a profilja változóban van.
Hónapok óta kering a hír a fővárosban, hogy nem akarja tovább működtetni a nem kiemelt színházait a kulturális tárca. (Kiemeltnek az olyan intézmények számítanak, mint a Nemzeti Színház vagy az Operaház. A fővárosi teátrumok zömének hagyományosan a fővárosi önkormányzat a fenntartója.) A kilencvenes évek közepe óta tárgyal a minisztérium a fővárossal a Játékszín és a Kamaraszínház átadás-átvételéről. 2000 óta ebbe a csomagba került a Pesti Magyar Színház is, a korábbi Nemzeti. Megegyezés nem született. Az új kulturális tárca és a városháza új vezetősége – az „egyszínű” vezetés dacára –sem tudott megállapodni erről , noha a főváros cserébe felkínálta a Trafót és az Operettszínházat is. Most egy huszáros vágással úgy döntött a minisztérium, nem vár tovább, és kihúzza a finanszírozandó intézmények listájáról a Teréz körúti Játékszínt és a három játszóhellyel működő Kamaraszínházat.
Lapunk kérdésére aNefmiből azt a tájékoztatást kaptuk: a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban rendelkezésre álló forrás nem tette lehetővé a további támogatást, mert az más, állami feladatokat ellátó társaságok (többek között Művészetek Palotája, Nemzeti Színház) finanszírozását veszélyeztetné. A gazdasági társaságként működő Játékszín és Kamaraszínház tulajdonosi jogait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, és ez a szervezet dönt a teátrumok további működéséről.
Köztudott, a színházak nem évben, hanem évadban terveznek, így meglehetősen fura, ha szezon közben szűnik meg a támogatásuk, miközben a határozott idejű szerződések nyárig szólnak. December közepén bejelenteni – egyeztetés nélkül –, hogy az új évben már megszűnik a közhasznúsági szerződés, és nem kapnak egy fillért sem az intézmények, felelőtlenség, hiszen a januári jegyeket már értékesítik, és a színészek decemberben megdolgoztak a januárban várható fizetésükért. Most viszont, karácsony előtt néhány nappal azt sem tudják, játszanak-e januártól. Ráadásul az is világos, hogy tárgyalás és előrelépés nem várható az ünnepek miatt.
Szerdán mindkét színház társulati ülést tartott. Szűcs Miklós jogi véleményt készíttetett a közhasznúsági szerződés felmondásáról, ezt is ismertette. (A teljes szöveg elolvasható a színház.hu nevű internetes oldalon.) A cég azt vizsgálta, jogszerűen járt-e el a Nefmi. A szerződés szerint ennek a közhasznúsági megállapodásnak addig kell tartania, míg át nem adják az intézményt a fővárosnak. Rendes felmondással nem szüntethető meg, csakis súlyos szerződésszegés miatt. Ennek hiányában a felbontás jog- és szerződésellenes. Azt is hozzáteszi az ügyvéd: bár december 31. a felmondás időpontja, de Skultéty László, a Nefmi gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára által jegyzett levél nem rögzíti, mikor szűnik meg a szerződés és jár le a felmondási időszak.
Sem a Játékszín, sem a Budapesti Kamaraszínház nem kapott információt az ügyről a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt.-től. Sőt, mint Szűcs Miklós elmondta, csak egy újévi jókívánságot tartalmazó levél érkezett, amelyben a további hatékony együttműködésben reménykednek.
Mindkét vezető úgy véli, sok pénzbe kerül az is, ha megszüntetik a színházat. Nemcsak azért, mert az eladott jegyek árát vissza kell fizetni, hanem az érvényes szerződések és kötelezettségek miatt jelentős kárpótlást, végkielégítést kell fizetni. Balázsovits Lajos egy reggeli tévéműsorban elmondta: a „csacsi döntés” még visszavonható, mielőtt katasztrófába torkollana.
A két előbbi színházzal ellentétben költségvetési intézményként működik a Pesti Magyar Színház. Őze Áron lapunknak elmondta: az ősszel a fenntartó jelezte, nem tudja tovább finanszírozni a három intézményt. Tőle a Nefmi új koncepciót kért egy ifjúsági színházra és színháznevelési központra. A dolgozatban 100 millió forinttal kevesebb pénzzel számolt, azaz évi 440 millió forintos büdzsével. A felkérés kiindulási pontja amúgy a Pesti Magyar Színház továbbélésének koncepciója volt, és ezen keresztül a három színház összevont formában valóműködtetése. Részleteket azonban egyelőre nem árult el.
A Pesti Magyar Színház kapcsán a minisztériumból azt az információt kaptuk: a profiljáról az elképzeléseket mérlegelik, támogatási összegéről a tárca költségvetésének elfogadását követően nyilatkoznak.
Alaptanterv a színpadon
Közös irányítás alatt, de önálló arculattal működik Bereményi Géza és Kálomista Gábor irányítása alatt 2012. január 1-jétől a budapesti Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad – derült ki az új színházvezetők sajtótájékoztatóján.
Bereményi Géza elmondása szerint a Thália műsorstruktúrájában nem várhatók alapvető változások: háromnegyed részben vidéki és határon túli magyar társulatok előadásait kívánják elhozni a budapesti közönségnek. A Thália azonban sajátos profillal fog rendelkezni – közölte az új ügyvezető: az évi három-négy saját produkció mellett megrendelőként is fel fog lépni, elsősorban a Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó, klasszikus darabok feldolgozására ösztönözve vidéki színházakat, és azokkal az iskoláskorú közönséget megcélozva. Kálomista Gábor beszámolója szerint vissza kívánják állítani a rendszeres színházi közvetítéseket, bizonyos előadásokból emellett televíziós adaptációk készülnének.
Litkai Gergely a Mikroszkóp Színpad jövőjéről szólva elmondta: nem stand-up színházat szeretne, hanem a magyar kabaré hagyományait ápolni és megújítani. Szeretné elérni, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió is a Mikroszkóp Színpadon rögzítse kabaréfelvételeit. (MTI)
