Alkuk dönthetnek

Aligha volt kétséges, hogy a Nemzeti Kulturális Alap új kurátorainak személye és kiválasztásuk módja meghatározó lesz, még ha – szerencsés esetben – nem is dönt el mindent. Mint ismeretes, a közelmúltban személyi váltás történt a legnagyobb mecénás szervezet, az NKA élén, és a Jankovics Marcell székét elfoglaló új elnök, L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő, a parlament kulturális bizottságának elnöke szinte másnap szervezeti változtatásokat jelentett be. A pályáztató és pénzosztó kollégiumok számának csökkentése és feladatkörük átszabása lehetővé teszi csaknem másfél száz kurátor menesztését anélkül, hogy az eddigi szabályokat megváltoztatnák.

Személycseréket már korábban hangosan követelt a jobboldal (politikai) „kiegyensúlyozatlanságra” hivatkozva, noha nem szolgált bizonyítékkal, hogy az eddigi kurátorok kizártak volna az NKA-támogatásokból –mondjuk – konzervatív értékeket valló alkotókat. Állítólag Jankovics (aki maga is ellenpélda) abba bukott bele, hogy ebben a kérdésben nem volt elég „rugalmas”. L. Simon viszont ügyes húzással kifogja a politikai szelet a vitorlából: miniszteri asszisztenciával átszervez – és széttárja a karját, látván, hogy ennek kényszerű személyi konzekvenciái vannak. A változtatást takarékossági szempontok indokolják, hiszen a kevesebb kurátor kisebb költség, más kérdés, hogy az új tagok többségének ezután jóval többet kell dolgozni.

A kurátorok kiválasztása ezekben a napokban zajlik, és mint az NKA-bizottság elnökétől megtudtuk, még az ünnepek előtt befejeződhet. A szabályok szerint előbb a 6-8-10 tagú szakkollégiumok létszámának felét kitevő civil delegáltakról döntenek azoknak a szakmai szervezeteknek a képviselői, amelyeket ebbe az elnök bevon. A grémiumok másik felét ezután a miniszter nevezi ki, figyelembe véve a szervezetek személyi javaslatait, amelyeket azonban nem köteles elfogadni. Egy-egy kollégium esetében a személyi javaslatok összegyűjtése, a szavazás megszervezése az NKA-bizottság által fölkért gesztorszervezet feladata. L. Simon hangsúlyozza, a gesztoroknak nincs több joguk a többieknél, nekik is csupán egy szavazatuk van. Formálisan így igaz. Informálisan azonban mégis befolyásolhatják a szavazás kimenetelét, például azzal, ha előzetesen egyeztetnek a szervezetekkel vagy azok egy részével.

A politikailag mindig legérzékenyebb, a szépirodalmat érintő területek közül a folyóirat-kiadási, valamint a szépirodalmi és ismeretterjesztő kollégiumok tagjainak delegálásánál most a Magyar Írószövetség lett a gesztor. De éppen azért, mert itt a Fiatal Írók Szervezete, a József Attila Kör és a Szépírók Társasága is érdekelt és delegáló szervezet, a korábbi években a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületét (MAOE) kérték föl erre a feladatra. Ez azonban L. Simon álláspontja szerint nem volt helyénvaló, mert a MAOE ténylegesen résztvevő irodalmi tagozata nem jogi személy. Ez igaz, ám a nemrég lezajlott választás azt eredményezte, hogy például a szépirodalmi és ismeretterjesztés kollégiumába a négy civil helyre mindössze egy szépírót delegáltak (Mezey Katalin költő személyében, aki mellesleg az írószövetség jelöltje volt). Nem mintha a további három helyre ne kerültek volna érdemdús szakemberek (Balázs Géza nyelvész, Szakály Sándor történész és Boka László könyvtáros), ám a saját jelöltjeivel lemaradó három írószervezet azt javasolta, legyen paritás, azaz két szépíró kurátor. Mindhiába.

Az L. Simon által kezdeményezett átszervezéssel kapcsolatban többen is hangoztatják, a pályáztatásban, elbírálásban fönnáll a veszélye elvtelen megegyezéseknek olyanformán, hogy ha az összevont kollégiumokban egy-egy szakterületet csupán egyetlen kurátor képvisel, a többiek rá fognak hagyatkozni a döntéseknél, mondván: mi elfogadjuk a te ítéletedet, te is fogadd el a miénket. Nem érvényesül az értékek, nézetek pluralizmusa. Volt, aki megjegyezte, az új szisztémának nem is az a célja, hogy érvényesüljön. Mindenesetre L. Simon lapunknak kifejtette: tiszteletben tartja a szavazás eredményét, de a maga részéről törekedni fog az egyensúly helyreállítására, javasolja a miniszternek, saját kinevezettjei között legyen még szépíró. Ilyen korrekciót más kollégium esetében is indokoltnak tart az NKA-bizottság elnöke.

Baki miatt késik a pénz

A könyves Márai-program két kuratóriumának el kellett halasztania a döntést az általa támogatott könyvek népszerűsítésére kiírt pályázaton, mert a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál működő támogatást vizsgáló iroda (TVI) hibát talált a kiírásban. Mint megtudtuk, mindössze egy gépelési bakiról van szó, amelyet rövid úton orvosolni lehetett volna.

Ezzel kapcsolatos kérdésünkre L. Simon László kifejtette, határozott álláspontja, hogy az NKA-nak mentességet kell kapnia az iroda vizsgálata alól, hiszen a pályázatok több belső ellenőrzésen is átesnek. Meggyőződése, hogy az egyébként esetenként milliárdos nagyságrendű állami projekteket ellenőrző TVI-nek is „púp a hátán” ez a feladat. Információnk szerint folyik a Márai-program második fordulójának előkészítése, amelyben a könyvtárak 1000 címet tartalmazó könyvlistáról, köztük idén megjelent művek közül választhatnak majd. A program ezt követően föltehetően beolvad majd a könyvkiadási kollégium tevékenységébe.

Az L. Simon-féle átszervezés sokak szerint növeli az elvtelen megegyezések veszélyét
Az L. Simon-féle átszervezés sokak szerint növeli az elvtelen megegyezések veszélyét
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.