Megszűnik a Pro Cultura Urbis
Az alapítvány vagyonát (a bankszámlán 3,9 millió forint van) a főváros a Budapest Bank Budapestért Alapítvány támogatására fordítja.
Schiffer János, a Pro Cultura Urbis kuratóriumának elnöke (korábban Budapest főpolgármester-helyettese) a Népszabadságnak elmondta: bár a közalapítványt már a kilencvenes évek elején létrehozta a főváros, csak az ezredforduló körül kezdődhetett a valódi, érdemi munka – akkor jutottak az ehhez szükséges forráshoz a budapesti költségvetésből. Az alapítvány célja amellett, hogy díjazza azokat a személyeket/közösségeket, akik/amelyek sokat tesznek a budapesti kultúráért, elsősorban az volt, hogy az önkormányzattól, illetve az államtól független kulturális és művészeti kezdeményezéseket támogassa. Azokat, amelyek addig legfeljebb konkrét programokra kaptak kisebb összegeket, és saját bevételeikből próbálták fenntartani magukat. Ilyen volt például a Titanic Filmfesztivál, de támogatta a közalapítvány egyebek mellett a Magyar Fotográfusok Házát, a Baltazár Színház működését, a Rádió C-t, Pintér Béla és Társulatát, a Budapesti Negyedet, a Liget Műhelyt, a Párhuzamos Archívumot, Bozsik Yvette alapítványát, kezdetben az A38-at és a Spinoza Ház működését is.
Vagyis csupa olyan innovatív kulturális jelenséget, amely szerves része lett időközben a nagyvárosnak, igazi színfolt. Az alapítvány egyik (amúgy visszaigazolást nyert) alaptétele ugyanis: a magyar főváros a kortárs kultúra, művészet területén tud igazán versenyképes lenni, az ilyen kezdeményezésekkel, programokkal, művekkel tudja magára felhívni nemcsak Európa, de a világ figyelmét is.
A támogatások jó része olyan műhelyekhez került, amelyek valamiféleképpen a főváros múltját és jelenét dolgozták fel saját eszközeikkel. Például úgy, hogy folyóiratot szerkesztettek vagy fotóztak. A Pro Cultura Urbis hívta életre például az idén tízéves budapesti fotográfiai ösztöndíjat, amelynek keretében mindig egy egész éven át támogattak egy-egy fotóst, hogy feldolgozhasson egy budapesti témát. A jubileum alkalmából egyébként nagy sikerű kiállítást rendeztek a Mai Manóban Budapest Pozitív címmel. Az évek során elnyerte az ösztöndíjat mások mellett Benkő Imre, Vancsó Zoltán, Stalter György, Kudász Gábor Arion.
A Pro Cultura Urbis költségvetése rapszodikusan alakult: eleinte nagyon kevés pénzből gazdálkodtak, 2003 után százmillióra kúszott fel a büdzsé, 2006-ban már csak hatvanmillió, később tízmillió, tavaly és az idén pedig már szinte semmi nem jutott.
Csomós Miklós előterjesztésében az is ott áll, hogy az alapítvány alapító okiratában célként meghatározott, önként vállalt közfeladatok ezek után is elláthatóak, csak más módon, a már meglévő fővárosi intézmény- és támogatási rendszer keretében. Schiffer szerint ezek cinikus szavak, hiszen jövőre a kulturális intézmények költségvetését húsz százalékkal csökkentik, így aligha jut majd pénz a Pro Cultura Urbis által eddig támogatottaknak. Hiszen ők, mint mondja, többnyire éppen hogy olyan kezdeményezéseket segítettek az indulásban, amelyek nem részesültek az állami vagy fővárosi költségkeretből. Később a finanszírozottak nagy része saját lábára tudott állni.
A Pro Cultura Urbis által vállalt kötelezettségeket természetesen nem háríthatja el (nem is akarja) a főváros, így a jövő évi fotós ösztöndíj például nincs veszélyben. Ám hogy mi lesz 2013-ban, azt egyelőre senki sem tudja.
Se kiadó, se folyóirat
Márciusban megírtuk: a fővárosi levéltár nem biztosítja tovább a Budapesti Negyed című negyedéves, a város történetével, kultúrájával foglalkozó folyóirat kiadásához szükséges összeget. Tavasszal még bizonytalan volt, hogy működhet-e tovább a kiváló műveket (szépirodalmat, szociográfiát, fotós kiadványokat) megjelentető Városháza Kiadó. Most már tudható: december 31-ével lehúzza a rolót.
