A múzeum munkatársai ilyet nem tehettek, őket felsőbb utasítások hallgatásra kötelezik, ezért egy intézményen kívül állónak kellett megszólalnia. Az óbudai Mókus utcában, a Kéhli vendéglő szomszédságában működő gyűjteményért pedig azért szól a segélykiáltás, mert munkatársainak számát kilenc főről kettőre csökkentik a hírek szerint, ami ellehetetlenüléssel, a megszűnéssel egyenértékű körülbelül. De a múzeumi státusz elvesztésével bizonyosan. A szélesebb közvélemény 2006-ban hallhatott viszonylag sokat erről a múzeumról, amikor felmerült, hogy az Andrássy úti Divatcsarnok épületébe költözhetne, és gyűjteményére alapozva ott jönne létre a magyar architektúra reprezentatív bemutatóhelye.

A norvégok adtak volna pénzt a Párisi Nagyáruház átalakítására kiállítóhellyé

A Divatcsarnokot az elképzelések szerint a norvég alap pénzéből újították volna fel, s a norvégok állítólag még díszvacsorát is rendeztek ennek megpecsételésére, nem értesülvén, hogy az állam néhány nappal korábban már eladta a házat egy francia–luxemburgi befektetőcsoportnak. A viszonylag csendben működő építészeti gyűjtemény egyébként megalakulása óta keresi azt a befogadó épületet, amely mind anyagának elhelyezésére, mind bemutatására egyformán alkalmas volna.

A Magyar Építészeti Múzeum 1968-ban az akkori Országos Műemlékvédelmi Hivatal berkein belül alakult, s 1975-ben kapott önálló múzeumi akkreditációt, de csak 1987-ben költözhetett önálló épületbe, a középkori Óbudából fennmaradt Mókus utcai házba. Itt azonban nincs elég hely kiállítások rendezésére, az intézmény gyakorlatilag nyitott kutatóhelyként működik. A múzeum célja kezdetben az volt, hogy befogadja, kezelje az építészek hagyatékát, ezért gyűjteménye igen változatos. Építészkönyvtárak, szakfolyóiratok, dokumentumok, tervrajzok, makettek, épületdíszek, díjak, személyes tárgyak találhatók benne. Különösen értékes a fényképgyűjteménye.

Erre a szellemi bázisra alapozva fontos szakkönyvek íródtak az elmúlt években és fontos összegző kiállítások szerveződtek, melyeket részben a fenntartó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) aulájában mutattak be, részben az utóbbi időben létrejött kis építészeti galériákkal együttműködve tártak a világ elé: például a Margit körúti HAP Galériában. Emlékezetes kiállításuk volt egyebek mellett az építészet és a fotó kapcsolatát bemutató Fény és forma című tárlat.

A múzeumként való kiteljesedés helyett most a zsugorodás időszaka következik. És itt megint csak másodkézből való információkra tudunk hivatkozni. A fenntartóként illetékes KÖH elnöke, Tamási Judit ugyanis kérdéseinkre most sem kívánt nyilatkozni, a múzeum munkatársainak pedig megtiltotta a megszólalást ez ügyben. Információink szerint tárgyalások folytak arról, hogy a KÖH anyagi okok miatt lemondana az építészeti múzeumról, s a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága át is venné a munkatársakat és a gyűjteményt, ha megkapná az ehhez hozzárendelt költségvetési támogatást is. Úgy tudjuk, a státuszokról azonban a KÖH nem hajlandó lemondani. Amennyiben pedig a múzeum nem kerül át a Műemlékek Nemzeti Gondnokságához, úgy a Ferkai András által felvázolt helyzet áll elő, vagyis a csonkítás. Mindössze két munkatársat tartanak meg, az intézmény múzeumi besorolását pedig visszaminősítik közérdekű muzeális gyűjteménnyé, hisz megfelelő szakembergárda híján múzeum nem működhet.

Úgy tudjuk, lehetséges megoldásként felmerült, hogy a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) valamilyen módon segítőleg lépne be a történetbe. A szövetség titkárától, Borsay Attilától azonban úgy tudjuk, a múzeum átvételére a MÉSZ-nek se jogosultsága, se pénze nincs. Mindazonáltal tárgyalni fognak a múzeum szeptemberben kinevezett igazgatójával, Ritoók Pállal a kialakult helyzetről, amelyet a szövetségben tragikusnak minősítettek.

Tájékoztatást kértünk a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól is. A sajtóosztályon keresztül azt a választ kaptuk: „A Magyar Építészeti Múzeum további működtetése kultúrpolitikai érdek; az intézmény megszüntetését, illetve múzeumi működési engedélyének visszavonását a tárca nem tartja elfogadhatónak. A további működtetés lehetőségeiről jelenleg egyeztetés folyik a múzeumot fenntartó Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a tárca között.”

A múzeum néhány munkatársa, akit telefonon utolértünk, anélkül, hogy nyilatkozott volna, sejteni engedte, hogy formálódóban van valamiféle megnyugtató megoldás. Részletekbe azonban nem bocsátkozhattak.

*

A KÖH elnökasszonya szerdán négy múzeumi munkatársnak mondott fel, tudtuk meg.