Noha a beruházáshoz elnyert pályázati pénzekről még nem beszélhetünk – az ezzel kapcsolatos uniós kiírás megjelenését jövő januárra ígérik –, nevet már adtak az új intézménynek, amely így Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum lesz.

A hatvani városházán megtudtuk: a kastély rekonstrukciójával egy időben jöhet létre az a belső tér, amelyben a horgászat-halászat mindennapjait, fegyvereket, magyar tájakat és vadfajokat, a képzőművészet és a hagyományok vadászatban betöltött szerepét, híres vadászokat, valamint a kastély történelmét mutatják be, de helyet kap könyvtár, korabeli konyha, trófea- és állatbemutató is, a kertet pedig digitális és élményelemekkel tarkított ökológiai parkká alakítják át. Az épület térbeli elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a nyugati oldalon egy közel kétszáz négyzetméteres, kétszintes, egységes kiállítótermet hozzanak létre, s lesz egy úgynevezett tudástár, amely alapvetően a digitális könyvtárra épül. A pince adottságait kihasználva több nagyméretű akváriumba őshonos magyar folyami és tavi halfajokat telepítenek.

A kastély ügye eddig kétszer került a kormány elé – tájékoztatott Bátor Henrietta, a hatvani városháza sajtószóvivője: először amikor kormányhatározatban kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították a rekonstrukciót, majd amikor rendeletet hoztak az eljárás gyorsításáról. Az építési és installációs tervekkel a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum nagyrészt elkészült, s a pályázat kiírását követően, 2012 tavaszán indulhatnak a várhatóan 2013-ig tartó munkák. Hatvanban és térségében nincsenek olyan idegenforgalmi látványosságok, amelyek nagyszámú látogatót vonzanának, így az országos múzeum ilyesfajta vonzerőt is jelentene; úgy becsülik, évente legalább mintegy 50-70 ezren keresnék fel a tárlatokat. Ez – remélik – a szolgáltató iparágra is kedvezően hat majd, így munkahelyeket, megélhetést, jövedelmet és adóbevételt is jelent. Maga a kastély nagyjából félszáz alkalmazottat foglalkoztatna.

A beruházás hozadéka lesz, hogy megmenthetnek és élettel tölthetnek meg egy lassan három évtizede üresen kongó, késő barokk építészeti emléket, amelyet a tizennyolcadik század közepén, Grassalkovich Antal megrendelésére álmodott meg Oraschek Ignác, Mayerhoffer András és Jung József, az „újrahasznosítás” jegyében pedig még a hatvani vár romjait is felhasználták építőanyagként. A kastély 1867-től a Hatvany-Deutsch család birtokába került, s vendégeként megfordult itt Ady Endre, Bajor Gizi, Bródy Sándor, Czóbel Béla, Csók István, József Attila s Thomas Mann is.

A főépület helyreállítása a korábban itt működött városi kórház kiköltözése után, 1985-ben kezdődött el a zárófödémek cseréjével és a tetőszerkezet felújításával. A nyugati melléképület déli része 1995 májusában leégett. A főszárny külső helyreállítása 1998-tól 2005-ig tartott, a keleti melléképület szerkezeti helyreállítására azonban már nem adtak be engedélykérelmet, noha az ezzel kapcsolatos tervek elkészültek. Azóta gyakorlatilag nem történt állagmegóvás, az épület – s főként belső tere – folyamatosan pusztult. A kiemelt állami beruházássá minősített kastélyrekonstrukció és múzeumépítés költségét hárommilliárd forintra becsülik.