A körömletépés sok volna

2011-12-09

melyik testrészével fogyasztja a zenét? – kérdeztük Bornai Tibortól. Korábban tudakoltuk Koncz Zsuzsától, mit szól,hogy Bornai őt javasolta köztársasági elnöknek, a zenész-költő-dalszövegírót is faggattuk: miért éppen az énekesnőre gondolt? ez látható a videóban. aki kíváncsi, mi maradt ki a filmből, itt elolvashatja.

Nol-Presszó: Vásárolsz zenét?

Bornai Tibor: Egyre ritkábban. Nem azért, mert letöltöm a netről, annyira nem is értek hozzá. Egyre ritkábban találok olyat, amelyet szeretnék sokszor meghallgatni. Otthon van egy elég szép gyűjtemény, nagyon sokáig tudom hallgatni úgy, hogy kétszer nem teszem fel ugyanazt. Ésmessze a pillanat, amikor elő kell vennem az elsőt. Egyébként, ha valami nagyszerű megjelenik, többnyire megkapom a születésnapomra vagy karácsonyra a feleségemtől. Például Erik Satie-cédém még nincs. Olyat szeretnék. Talán ezt ő is látja.

Nol-Presszó: Ha vasárnap lenne a szavazás, a KFT-re szavaznék – írta egy ismerősöd a Facebookon. Alapítanál pártot? Ha nem a KFT-sekkel, a Mentális Hazaszeretet Polgári Engedelmességi Mozgalmaddal?

Bornai Tibor:Nem alapítanék pártot, mert azt jelenti: ebben a pillanatban szeretjük egymást, de kötelező lesz szeretni egymást, és ugyanazt gondolni holnap és holnapután is. Ez képtelenség. Az lenne a legszebb, ha az összes párt megérezné, miről szól a mozgalmam. És rájönne, pártoktól független kérdés ez a Mentális Hazaszeretet, amit a Facebookon indítottam. A mindennapjainkat kellemesebbé tehetnénk. Senkinek sincs lelkiereje, mindenki ideges, de a hazaszeretet kihasználatlan energiaként lobog. Milyen érdekes lenne, ha a kettőt összekötnénk, és akkor nem a lelki erőnkkel, hanem a hazaszeretetünkkel csinálnánk bizonyos dolgokat: szebbre változtathatnák az életünket. Nem pöckölnénk ki a csikket az autó ablakából, nem furakodnánk a másik elé, ilyen apróságról van szó.

Nol-Presszó:Emlékszel,milyen volt, mikormegpróbáltak beszervezni ügynöknek?

Bornai Tibor:Ennek előtörténete volt, konkrétan letartóztattak. 1980 decemberében John Lennont lelőtték New Yorkban, másnap az összes amerikai követség előtt hegyekben állt a virág. Öten-hatan álldogáltunk a budapesti követség előtt pár szál kókadt virággal, és nem gondoltuk, hogy a rendszer ellen esküszünk össze. Megjelent ötven rendőr, igazoltattak, majd elengedtek. Pár nap múlva jött értem két ballonkabátos, mint a filmekben. Bevittek, próbáltak ijesztgetni, hogy nagy bajban vagyok. A működési engedélyem is szóba került,meg a két gyerekem. De volna megoldás, mondták, időnként találkoznánk egy dumcsipartira. Mivel szocializmus volt, és nem látszott a vége, először azt kérdeztem, lehetne-e valami más megoldást találni. Másodikra: úgy érzem, erre nem vagyok alkalmas. Igyekeztem kerülni az egyértelmű választ. Féltem, hogy verni fognak. De nyolcvanban már nem vertek. Harmadjára ki kellett jelentenem: sajnálom, de nem, inkább leülöm vagy kifizetem. Ekkora fenyegetés hatására még nem adtam be a derekam, megtartott a neveltetésem. Csak azértmondom óvatosan, mert legközelebb, ha vernek is, nem tudom, meddig fogom bírni. Akö -römletépés környékén elképzelhető, hogymegtörnék. Azért az interjú kedvéért bízzunk benne, hogy erre soha nem kerül sor.