Csatát nyerhetünk Mohácsnál
A virtuális idegenvezető, amely jövőre már a Nokia Windows platformon is elérhető lesz, a digitális korszakváltást jelzi. Összesen 14 500 hazai és határon túli magyar kulturális helyszín „lapozható” majd fel, ha befejeződik a MaNDA-nál folyó fejlesztés. Ez része annak a nagyszabású programnak, amely révén a teljes nemzeti kultúrkincset akarják digitalizálni, és elérhetővé tenni a nagyközönség számára a világhálón. A vállalkozás méreteit érzékelteti, hogy míg egy 2005-ben történt felmérés húszmilliónyi kulturális dokumentummal (szöveggel, álló- és mozgóképpel, hangzó anyaggal) számolt, hat esztendő múltán akár százmillióra emelkedhetett a szám. A digitalizálást, adatbázis-építést persze nem a nulláról kell kezdeni, hiszen az elmúlt években sok helyen folyt ilyen munka, ám a főigazgató szerint nem kellő hatékonysággal.
– Újra kell gombolnunk a kabátot. Eddig az állam nem követelte meg, hogy összekapcsolható, központilag is megjeleníthető adatbázisok jöjjenek létre a saját és az uniós pénzek felhasználásával – állapítja meg. Példaként említi a múzeumi területet, ahol legalább négy, többnyire zárt és nem kompatibilis nyilvántartó rendszer működik. Ezeket összekapcsolhatóvá és egy központi világhálós felületen is megjeleníthetővé kell tenni. E munka módszertani támogatásával és a központi felület kialakításával, működtetésével foglalkozik a MaNDA az elkövetkező években.
– Decemberben bemutatunk egy kísérleti (béta-) verziót, amelynek két fő része lesz – említi a főigazgató. – Az egyik a már most összekapcsolható adatbázisokra épül. Ha pél dául Ady Endrére keresünk rá – magyarázza –, megtalálhatjuk majd a Petőfi Irodalmi Múzeumnak a költőre és életművére vonatkozó adatait, a Magyar Elektronikus Könyvtárban levő digitalizált műveket, az Ady-szobrok fotóit és minden egyebet. Másik része egy infotainment (ismeretterjesztő-szórakoztató) oldal, amelyhez előveszünk az adatbázisokból eddig nem elérhető érdekességeket, mondjuk, raktárakban elfekvő műtárgyak képeit – különböző korosztályi és érdeklődési rétegek szerint csoportosítva. Ezt egyfajta figyelemfelhívó „marketingakciónak” szánjuk, akárcsak a gyerekeknek szóló játékokat, amelyekkel virtuálisan le lehet játszani történelmi eseményeket, például a mohácsi csatát.
Jövőre elkezdik az adatbázisok becsatolását és „tükrözését”, tudjuk meg. Az utóbbi másolást jelent, részben a biztonság érdekében, részben pedig azért, mert nem kell mindig az eredeti forrást használni. Ezzel kapcsolatban a főigazgató hangsúlyozza, semmit nem vesznek el az adatbázisok tulajdonosaitól, a szerverek az intézményeknél maradnak. Mikor azt firtatjuk, hol zajlik majd a digitalizálás, elmondja: Ózd városával együttműködésben a volt vasmű területén építenének ki logisztikai központot, ahol oktatási bázis is lenne.
A beruházás előkészítéséről néhány napja írtak alá megállapodást. Az erről szóló közleményből kiderül, első lépésben egy kulturális centrumot hoznának létre, ahová összegyűjtik a kohászat emlékeit. A következő lépés egy csarnokegyüttes kialakítása, amely részben hazai és határon túli műtárgyakat fogadna be, digitalizálásuk idejére. De tartósan is elhelyeznének itt műkincseket hazai közgyűjtemények raktáraiból, ezeket a közönség raktárkiállításon megnézhetné. A komplexum egyéb részeket is magában foglalna, és akár 700 dolgozót is foglalkoztatna, ami enyhíti a hátrányos helyzetű térség gondjait.
A közlemény szerint a teljes beruházás költségét 10 milliárd forintra becsülik. Lovas Lajos a forrásokkal kapcsolatos érdeklődésünkre elmondta, a MaNDA nevében számos hazai és uniós pályázatot adtak, adnak be, a munka ütemezését a pénzügyi források megszerzése fogja meghatározni. Az új intézmény a Nemzeti Filmarchívum bázisán jött létre, és az idén 230millió forint állami támogatást kapott, azonban ennek jelentős részét nem használhatták fel az elrendelt tartalékolás miatt. A digitalizációs eszközöknek még csak egy részét tudták beszerezni, ezért kérelmezik a tartalékképzés feloldását. Hogy az állami költségvetés jövőre mennyivel támogatná a MaNDA-programot, arról egyelőre nem sikerült konkrétumokat megtudnunk.
