A kezdeményező, Chris Smith volt kulturális miniszter arra emlékeztet: néhány kiemelkedő kollekcióba, köztük a British Museumba és a National Gallerybe korábban sem kellett belépőjegyet váltani, ám a gyermekek nevelése szempontjából oly fontos Natural History és Science Museum felkeresése nagyon sokba került.

A jeles jubileum alkalmából a kulturális tárca felmérést készített az érintett közgyűjtemények látogatottságáról, és a szikár számok igazolták az egy évtizeddel ezelőtti lelkesedést. Az Egyesült Királyság tíz legfelkapottabb turisztikai látványossága közül nyolc a kormány által szponzorált múzeumok, galériák egyike. Az összesen tizenhét, állami mecenatúrát élvező kollekcióba 2010/11-ben 44 millióan zarándokoltak el, ami közel ötvenszázalékos növekedést jelent a 2001/02-es évhez képest. Számos más országgal ellentétben a brit nagyvonalúság a külföldi látogatókra is kiterjed.

A British Museumban megfordult közel hatmillió személy hatvan százaléka érkezett külföldről. A statisztika azt is egyértelműsíti, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelke ző családok és az etnikai kisebb ségek is alaposan kihasználják a lehetőséget. A jelenlegigazdaságihelyzetben és a liberális–konzervatív koalíciónak a közkiadások viszszafogására hozott intézkedéseinek fényében valóságos csoda, hogy – mint ezt most Jeremy Hunt kulturális miniszter hangsúlyozta – „sikerült biztosítani a múzeumok szabad megtekintésének jövőjét”. Ez azonban mégsem annyira rózsás, hiszen a múzeumok támogatásának 15 százalékos csökkentése nehéz helyzetbe hozza az intézmények menedzsmentjét.

A legnagyobb londoni közgyűjtemények mozgásterét legalább az időszaki kiállításokból származó bevételek növelik. Ezekre a gyakran szenzációszámba menő eseményekre viszont az elmúlt években az inflációt messze meghaladó mértékben emelkedtek a belép ti díjak. A National Galle ry blockbuster Leonardo da Vincitárlatára a felnőtt jegy ára 16 font (5662 forint), míg a Tate Modern nagy elismerést kapott Gerhard Richter-retrospektívjére 13 font. A vidéki intézmények azonban ritkán fordulhatnak a forrásbővítésnek ehhez az eszközéhez, csak ritkán engedhetik meg maguknak 10 fontnál magasabb „sarcot”.