Az eredmény a napokban bemutatott, december közepéig játszott darab, A zavargások. A dél-afrikai születésű regényírónő, Gillian Slovo kapott megbízást a felfordulás színpadra állítására, aki 56 órányi interjút, háttéranyagot vett fel. Igaz, éppen a két talán legilletékesebb politikus, Theresa May belügyminiszter és Boris Johnson londoni főpolgármester utasította el az együttműködést, de több vezető döntéshozó, köztük Michael Gove oktatási és Iain Duncan Smith munka- és nyugdíjügyi miniszter kifejtette a véleményét. Gove, aki az újságírásból érkezett a politikába, éppenséggel „gonosz, törvényt nem tisztelő és erkölcstelen kisebbségnek”, egyben „tragikus, eltévedt lelkeknek” nevezte a randalírozás részvevőit.

Érthető jogi okokból a rendbontók közül kevesen siettek Slovo segítségére, így a közönség főleg hivatalosságok és egy ügyvéd véleményével kénytelen beérni. A kétórás előadás bejátszásokkal, animációkkal, tanúvallomásokkal idézi fel a zavargásokat. Az első rész a 29 éves tottenhami Mark Duggan letartóztatásával, meggyilkolásával és az összetűzések kialakulásával foglalkozik: a korabeli véleményektől eltérően a színmű bizonyos fokig megértő a rendőrséggel szemben. A második rész az okokat sorolja, melyek között a fiatalok közötti egymilliós munkanélküliség, a kilátástalanság érzése, a szegények és a gazdagok közötti szakadék tágulása és a rendőrök előítélete egyaránt szerepel. Gillian Slovo állítja: az interjúk felvétele során sok újat tanult arról,milyen az élet ma egy elmaradott kerületben, vagy hogy miként érezhet egy rohamrendőr, amikor tudja, gyűlölet veszi körül a közösségben.

A zavargások egyben Nicolas Kent hattyúdala is a 250 nézőt befogadó Tricycle-ban, ahol a hasonló dokumentumdrámákkal nemzetközi elismerést szerzett a világ háta mögötti alternatív színháznak. Távozása tiltakozás a konzervatív kormányzás művészeti politikájával szemben, melynek következtében az intézmény 350 ezer font támogatástól esett el.