A site csinos, elegáns, ír, olvas, beszél – ezt utoljára Magilla Gorillára mondták ilyen lelkesedéssel –, sőt küldetéséhez híven zenél, de még mi az, hogy. Mindjárt a nagy vihart ígérő, baljós kánikulai balatoni felhőket idéző kékségbe álmodott cím- és főmenüsor alatt felcsendül valamely remek régi nóta: első vizitemkor éppen a Maurice Scott és Kun Miklós által jegyzett Az Anyját neki című, ún. árvamű jogi státuszú (tehát nem védett) dalmű volt hallható, Szirmai István ismeretlen muzsikus előadásában, 1910-ből. Recseg-ropog, ahogy kell, de ezt is várjuk, ez itt az élményfokozó elem.

A kedvcsináló alá a korigényt pontosan értő és érző szerkesztő témabarát blogokat helyezett. Az elsőből egyebek mellett megtudhatjuk, hogy „A magyar Gramofon Online tavaly márciusi indulása után bő egy évvel, idén májusban az Egyesült Államok is előrukkolt egy ehhez hasonló online hangarchívummal (...)” – mi tagadás, ettől a hírtől az olyan igaz magyar szív, mint például az enyém, azonmód a triplájára dagad. A következő blogban egy majdnem elfelejtett mozisláger, a harmadikban az első, 1939-es magyar filmszemle izgalmas története elevenedik meg, gazdagon illusztrálva; mindehhez képest szinte felháborító, hogy a három blogra mindösszesen egy komment futott be.

A főmenü első pontjában nem kevesebb, mint ötvenöt lemezkiadó katalógusaival ismerkedhet a publikum, hogy a felhozatal ehelyütt is mekkora, a jól látszik például a Diadal Records aloldalán, ahol tizenegy teljes lapot nézhettünk végig, mire hibaüzenetbe botlottunk. Természetesen konkrét előadóra is keresni lehet, itt is elképesztően hosszú a lista, jómagam az F betűnél kezdtem érezni, hogy mindjárt kinövöm a nadrágomat. A borzongást tovább fokozza, hogy az adott előadó munkásságát bemutató blokkokban minden (más) névre, kiadóra, dátumra rá lehet klikkelni, így újabb és újabb mellékutak nyílnak meg. Mindemellett van gyorskereső, plusz időbeli és műfaji bontás is; a fene se gondolta, hogy egy hanglemezen kis híján 170-féle stílusban, modorban lehetett megszólalni, azt meg pláne nem, hogy olyas besorolások létezhetnek, mint például a fantázia-jellemkép, a japán románc vagy a nevető kuplé.

A Gramofon online mindemellett nemcsak azt mutatja meg, mije van, de őszintén elénk tárja azt is, ami nincs neki. Arra gondoltam, a magam szerény módján innen is segítek az archivátoroknak, mert megérdemlik. Ha tehát Önnek, Nyájas Olvasó, netán birtokában van például a Remasuri am Kirtag, a Káka tövén költ a ruca vagy az Orvvadász induló c. darab, kérem ne habozzon, töltse fel.