Életre kel a Bakonydraco
A másfél évtizede a pesti Orczy-kertben működő múzeumban persze a kiköltöztetés rémétől még nem állt meg a munka. Tavasszal a korábban elnyert 198 millió forint egy részéből megnyílt a Felfedező úton a Kárpát-medencében című tárlat, és már akkor azt tervezték, hogy ősszel két újabb csodával bővül a kiállítóhely. Ezekmára elkészültek. Bár ezt nem tudják elegen, de Magyarországon is vannak őshüllőmaradványok: Iharkút környékén, a Dunántúli-középhegységben Ősi Attila találta az első leleteket. Ezeket először itt láthatja a közönség. Talán a Bakonydraco vagy az Iharkutosuchus név ma még nem cseng annyira ismerősen, mint a T-rex, de az eredeti csontok, valamint a csontváz- és testrekonstrukciók megtekintése bizonnyal a látogatók eszébe vési ezeket az őshüllőket is.
Az Iharkút-Park egyébként alig néhány négyzetméteres installáció. Ősi folyó mellett figyelhetjük meg, amint egy életnagyságú őskrokodil, az Iharkutosuchus mászik ki a vízből. Mellette áll a négyméteres Hungarosaurus, a kétméteres növényevő dinoszaurusz Rhabdodontida és a pulyka nagyságú, tollas dinó Pneumatoraptor. A kréta időszaki mocsár fölött egy óriási, mintegy négyméteres repülő hüllő, a Bakonydraco portyázik. Először látható a Hungarosaurus és a Pneumatoraptor teljes csontváza, valamint a világszenzációnak számító Ajkaceratops koponyarekonstrukciója. A kiállításban azokat az őshüllőket mutatják be, melyekről felfedezőjükkel, Ősi Attilával együtt a világ legrangosabb természettudományos magazinjában, a Nature-ben is írtak. Persze a frissen felfedezett dinók mellett a jó száz évvel ezelőtt, báró Nopcsa Ferenc által Erdélyben meglelt dinómaradványok is szerepelnek.
A kiállítás technikai szenzációt is tartogat: hazai múzeumban először itt látható az a speciális, több ember által egyszerre is használható, interaktív program, amelynek segítségével néhány kézmozdulattal bárki beléphet a dinók eltűnt világába. A kontinenseket mozgathatjuk, így megismerhetjük Földünk hajdani képét. A „dinóöltöztető” játékban a lények csontjait összerakva, a csontvázra izmokat és bőrt is helyezve virtuálisan életre kelthetünk két magyar dinoszauruszt. Akik pedig a paleontológia rejtelmeibe kívánnak mélyebben betekinteni, kipróbálhatják, hogyan is működik egy valódi ásatási helyszín. A szerencsésebbek igazi dinómaradványokra is bukkanhatnak.
Titkok a föld alól címmel az Ásvány- és Kőzettár gyűjteményeiből készült a másik újdonság. Hogy miért kell ismernünk az ásványokat? Mert körülvesznek bennünket, és mert szépek. Gondoljunk az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy az ékszerekbe foglalt smaragdra, gyémántra. A múzeum gyűjteményének mintegy 450 példányán keresztül mutatják be a Föld mélyének kincseit, az ásványok csodálatos forma- és színvilágát. Kiemelkedő látványosság a „Nagyapó” névre keresztelt hatalmas füstkvarc, valamint másik két óriási példány: egy brazíliai ametiszt és egy malachit. A kiállítás szisztematikusan járja végig a Kárpát-medence ásvány- és kőzetvilágát, a klasszikus lelőhelyek anyagát, és remélik, ínyenceknek is tetszenek majd a világító ásványok és a drágakövek.
