Akire büszkék vagyunk

A háború kellős közepén zúgott a taps a „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád” után.

Sajnos. Na, ezzel biztosan beírom magam a sznobok nagykönyvébe, de valahogy lehangol, amikor komoly emberek is azzal jönnek, ne hagyjuk, hogy bécsi operettnek gondolják azt, ami igazából pesti, a miénk, egy igazi hungarikum.

Tudom, mennyire beépült hétköznapi életünkbe is, a művészet sincs meg nélküle (a héten is vetíti a Kálmán-slágert címében hordó Bacsó-filmet – Te, rongyos élet – a Duna TV), de akkor is: nehogy már büszkék legyünk arra, hogy giccsben vagyunk a legjobbak a világon.

Nemrég valaki azzal jött, furcsa neki, hogy a televíziók éppen most tobzódnak leginkább az egyre színvonaltalanabb bulvárműsorokban, valóságshow-kban, snassz extrádban, amikor pedig komoly a helyzet, okos szóra, igazi művészetre volna szüksége a népnek. Erre azt olvasom a Kálmán Imre életét bemutató könyvben, hogy Bécsben 1915-ben mutatták be a Csárdásfürstint, Pesten meg 1916. november 3-án a Csárdáskirálynőt! Az első világháború kellős közepén zúgott a taps a „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád” után. Rátkai Márton hatszor ismételte meg.

Akik szeretik a műfajt, a könyvben sem fognak csalódni. Kálmán élete valóságos operett. S ott van például az a nagyjelenet, amikor 1919-ben zeneakadémiai társát ajánlja egy bécsi kiadónak, aki így válaszol: „Bartók Béla? Ezt a nevet még sohasem hallottam. (...) Szimfonikus zenével nem foglalkozunk. (...) Ha ön annyira szívén viseli barátja sorsát, akkor máshogy járunk el. (...) Rögtön beszélek a barátommal, Emil Herzka vezérigazgatóval, és a kiadó biztosan tárt karokkal fogadja majd a barátját.”

Önök is hallják, ahogy a nagyzenekar máris belevág A kékszakállú herceg várába? Vagy a Hajmási Péter, Hajmási Pált játssza?!

Infó

Gál Róbert: A szenvedély muzsikája. Kálmán Imre Rózsavölgyi és társa. 320 oldal.A CD-mellékleten többek között Fedák Sári, Kosáry Emmy, Honthy Hanna, Gencsy Sári, Németh Marika, Király Ernő, Kishegyi Árpád, Rátonyi Róbert, Kalmár Pál, Sárdy János énekel.

Top 5

1. CHRISTOPH WOLF: JOHANN SEBASTIAN BACH

Park. Bach, a zeneszerző és a zene tudósa.

2. KÁRPÁTI JÁNOS (SZERK.): KÉPES MAGYAR ZENETÖRTÉNET 

Rózsavölgyi. Két CD-melléklettel.

3. HARVEY sACHS: A KILENCEDIK

General Press. Beethoven és a világ 1824-ben.

4. LISZT FERENC (VILÁGHÍRŰ ZENESZERZŐK SOROZAT)

Kossuth. CD-melléklettel.

5. PALYA BEA: RIBIZLIÁLOM

Libri. „Én így nőttem föl, földillatú asszony lánya vagyok, cigány vérrel az ereimben.”

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.