Magas léc
A táncszínházak, -társulatok és -együttesek website-jainak legtöbbje osztja meggyőződésemet.
Itt van például a Budapest Táncszínház, amelyről már az első pillanatban ordít, hogy odabenn nem százdollárosokkal gyújtanak kétszáz dolláros szivarokra: az első közlendőjük, hogy támogatni kéne őket, majd kiveri az ember szemét a vonatkozó bankszámlaszám. A site ennek dacára ízléses, modern, és tele van pakolva jobbnál jobb videókkal, profi munka. Ráadásul tökéletesen használható is, mindjárt legfelül ott van a teljes repertoár, időpontokkal, és az előadásokat felvonultató naptár, viszont a közhasznúsági jelentés c. pont például egészen lenn. Vagyis minden a helyén.
Gergye Krisztián társulatának web oldala ugyancsak lenyűgöző. Az übermodern site egyik legfőbb erénye, hogy készítőit – másokkal ellentétben – nem kínozta a cudar agorafóbia, így voltak bátrak a teljes monitort saroktól sarokig megtölteni kissé sokkoló, de remek fotókkal. Az idén tízéves együttes egy úgynevezett idővonallal emlékszik múltra, s figyelmez jelenre, jövőre, jó sok információval. Ilyet még nem láttam, de határozottan köszöntöm.
Szép, korszerű és látogatóbarát a Közép-Európa Táncszínház honlapja is, pedig ott meg önkénteseket keresnek; bár a támogatók című menüpontban elég hosszú listát talál, akik keres, feltételezem, hogy azért igen jól jön nekik az önkéntesség – ha tévedek, az emberi dolog. A website nekem különösen tetsző delikátja a jobb felső sarokban mozgó információs blokk, amely a legközelebbi előadásról szóló információkat hordozza, nem a múlt havi eseményeket, ahogy azt más kultúrlapokon sajnos többször alkalmam volt megtapasztalni.
Dicséretes módon Szabó Réka társulata, a Tünet együttes site-ja is a legaktuálisabb attrakciójának közzétételével nyit, nem a főkönyvelő telefonszámával; repertoárját egy-egy odaillő fénykép megnyitásával ismerhetjük meg, rendkívül részletesen, de ugyanez az ismeretanyag a program pont alól is feljön: semmi sincs a véletlenre bízva. A honlap nem olyan csinos, mint az előzők, de ez nem szégyen, magas a léc, ámde úgyszintén derekasan tele van pakolva videókkal és képekkel, jól el lehet szórakozni vele.
Mindehhez képest meglepő, hogy az egyik híres-nevezetes autógyár plusz egy szintén Európa-szerte ismert villanyszerelvény-előállító által (is) támogatott, a RaM Colosseumban állandó bérlőként létező, 350 millió forintból összeállított repertoárral büszkélkedő Experidance társulat egyáltalán nem tudott se szebb, se jobb képet mutatni magáról a weben, mint a fenti delikvensek. A decensen békebeli, kissé operetthangulatú oldal a decensen békebeli hangulatot kedvelők számára tetszetős, emellett informatív és gazdagon illusztrált, szóval egy rossz szavam se lehet, pontosabban egy azért igen: a webes kultúrfelületek bizony nem úri szalonok, ahol az ember a bemutatkozással kezdi a napot, az itt ráér azután is, hogy az emberfia megmutatta, mije van.