„A NYEGLE: Az emberek javára fáradék, / S im, itt van a dicső eredmény: / Ez az edényke élet-elixir, / Melytől megifjul a beteg, vén. / Ezt szedték hajdan a nagy fáraók. / Ez Tankréd bűvös bájitalja; / E szépitőt használta Helene, / Ez Kepler asztrológiája. (...) Vegyetek ím, nem bánja meg, ki vesz, / Ily alkalom még nem volt és nem is lesz.

A TÖMEG-BŐL: Ide vele. Nekem bármellyik elkel./Ah, mily szerencse. Millyen drága vétel.

LUCIFER: No, ládd, e nép, mely közt már senki nem hisz, / Ami csodás, hogyan kapkodja mégis.”

Jól emlékszünk a londoni szín fenti részletére Az ember tragédiájából, mégis jól megélnek nehezen megkeresett pénzünkből a tévés jósok, álomfejtők, sugárzásérzők, ezoterikus cuccokat, homeopátiás vizeket drágán mérő árusok, gabonakörösök, ki tudja, miféle szerzetek.

Legszívesebben idemásolnám Vágó István könyvének utolsó fejezetét, amelynek címe: Miért vonzanak több hívet a marhaságok, mint az okosságok? Igaza van: „civilizációnkban komoly tömegigény mutatkozik a csodatévőkre”. S ez is megfontolandó: „ezekben a műsorokban gyakran használnak a tudomány élvonalából ellesett fogalmakat (dimenzió, energia, rezgés, kvantum, sugárzás, kozmikus energia, mágneses, illetve elektromágneses erővonalak stb.), hogy ezáltal adjanak hitelt gondolatmenetüknek, miközben őkmaguk gyakran lekezelően beszélnek a tudományról.”

Azért tudni kell, nem nálunk teremnek ezek a gondolatok. A zseniális Darwin című BBC-sorozatban a híres tudós, Richard Dawkins magával a canterburyi érsekkel vitatkozik az evolúció és Isten összeegyeztethetőségéről. Szembeszáll a kreacionistákkal is, akiknek magyar követői nyilvános vitát követelnek a szkeptikusokat képviselő Vágóval. Mintha tudományos kérdésekről éppen úgy a közönség döntene a képernyő előtt, ahogy a politikusokra szavaz, ha egyiküket szimpatikusabbnak találja!

Ilyen ez a mi új évezredünk.

Infó

VÁGÓ ISTVÁN: VIGYÁZAT, CSALÓK Libri. 224 oldal

Top 5

1. RICHARD DAWKINS: ISTENI TÉVESZME

Nyitott Könyvműhely. A tudományos gondolkodás alapja: a kételkedés.

2. JÜRGEN NEFFE: ALBERT EINSTEIN IGAZ TÖRTÉNETE

Typotex. A XX. század legnagyobb tudományos története.

3. ALLAN R. GLANVILLE (SZERK.): A TUDOMÁNYOK NAGYKÖNYVE

Kossuth. A természettudományok világa.

4. SIMON SINGH: A NAGY BUMM

Park. A világ keletkezése.

5. BÁNKUTI-BOTH-CSORBA: A KÍSÉRLETEZŐ EMBER

Kairosz. Így kell természettudományt tanítani.

A galápagos-szigeteki teknősök tanulmányozása segítette Charles darwint az evolúciós elmélet kidolgozásában