Méghozzá gyorsan: a minap született kormányhatározat elrendeli, hogy a két intézmény fúziójához szükséges intézkedések jövő év február 29-ig történjenek meg Baán László kormánybiztos, a Szépművészeti direktorának irányításával.

Első körben nyílt levélben tiltakozott a döntés ellen az AICA – Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének magyar tagozata: felhívták a figyelmet arra, hogy a hatalmas horderejű döntés kapcsán információk alig, hatásvizsgálatok pedig egyáltalán nem állnak sem a szakma, sem a tágabb nyilvánosság rendelkezésére. Mélyi József művészettörténész, a szervezet elnöke lapunknak elmondta: az MNG szervezeti átalakítására és az elmúlt száz év legnagyobb volumenű múzeumi beruházására csakis megalapozott véleményekre építő szakmai viták és a közgyűjtemények helyzetének rendezése után kerülhet(ne) sor. Hozzátéve: noha igaz, hogy az MNG-t 1957-ben választották le a SzépművészetiMúzeumról, egyáltalán nem biztos, hogy érdemes vagy lehetséges-e a korábbi állapotot visszaállítani.

A Baán László által hangsúlyozott újraegyesítés már azért is problémás, mert az MNG műtárgyállományát megalapításakor a Szépművészeti magyar anyagán kívül a Fővárosi Képtárból származó művek is kiegészítették, másrészt a több mint ötven éve önálló intézményként működő Galéria azóta megsokszorozta műtárgyai számát. A helyhiány tehát döntő lehet. Ráadásul nem is új keletű a probléma: Sinkó Katalin Nemzeti Képtár című könyvéből kiderül, Pogány Ö. Gábor annak idején azzal érvelt az éveken keresztül előkészített, 1957-es szétválasztás mellett, hogy az MNG megalapítása oldaná meg a Szépművészeti már akkor krónikus helyhiányát. A kormánybiztos ugyanakkor történelmi igazságtételnek nevezte a szovjet mintára történt szétválasztás mai helyreállítását, csakhogy a már említett Sinkó-műből az is kiderül: Pogány bécsi, egészen konkrétan az Österreichische Galerie (Belvedere) mintájára javasolta az MNG létrehozását. Hovatovább Európa számos más országában is külön intézményben vannak az egyetemes és a nemzeti kincsek, mint mondjuk, a szovjetnek cseppet sem nevezhető Londonban.

Csák Ferenc, az MNG főigazgatója először közleményben majd nyílt levélben reagált a kormányrendeletre, melyben kifejtette: a kormányhatározat szakmailag végiggondolatlan és káros. A Szépművészeti jelenlegi épülete ugyanis nem alkalmas további műtárgyak befogadására, elég megemlíteni a különösen érzékeny, felbecsülhetetlen értékű szárnyasoltárok hely- és klimatizációs igényeit. Mindemellett a két intézmény az új monstremúzeum megalakulásáigmég hosszú évekig régi székhelyén lenne kénytelen tovább működni, ami nem eredményezne semmiféle megtakarítást. Ugyanakkor az összevonás után még kevesebb pénzből kellene gazdálkodniuk. Azt a felvetést, hogy a magyar művek az összevonást követően nemzetközi kontextusban mutatnák meg magukat, Csák nem tartja kivitelezhetőnek. A Szépművészeti és a Vasarely Mú zeum a XIX–XX. századi. mintegy ezertételes állományával szemben az MNG ugyanebből a korszakból mintegy tíztízezer festményt, szobrot és érmet, valamint a Jelenkor Gyűjteményben további tízezer műtárgyat őriz. Vagyis a csepp nehezen illeszkedne a tengerhez. Baán lapunknak elmondta: a kormány 30,9 millió forintot különített el a múzeumi negyed projektjének megindítására. Ezen felül állami pénzt nem kívánnak igénybe venni, a több tízmilliárdos beruházást EU-s forrásokból kívánják majd fedezni.