Zórád „százados” úr

Zórád Ernő még látta ott iddogálni a Mélypincében Krúdy Gyulát.

Zórád Ernőhöz mindig Tabánügyekben jártam föl. Ő volt az élő emlékezete ennek az elpusztult városrésznek, amelyet oly sokszor örökített meg rajzban. Ő még látta ott iddogálni a Mélypincében Krúdy Gyulát, akit művészideáljának tekintett. Márai asztalához oda is ült, s az író arcáról állítólag lemállott a patrí cius gőg, amikor megnézte a tabáni vázlatait. Hosszú élete végéig büszke volt erre Ernő bácsi, de az örökké fájt neki, hogy csak a rendszerváltás után illusztrálhatott egy-két Krúdyt. Pedig zsigerből tudta, értette a pusztuló XIX. századi világot és kultúrát, hiszen ő is abból való volt, felvidéki kisnemesi család sarja. Akkor érezte magát elemében, ha igazi dzsentroid figurákat jeleníthetett meg. Mint amilyen például a hatalmas termetű, diplomata kinézetű Virgala Pepi bácsi, aki éppen undok buldogját sétáltatja az egyik híres tabáni képen. Zórád Ernő imádta a nőket, a zenét (a Tabánnak pél dául a zenéit is megörökítette kazettán), szerette Budapestet, Magyarországot, a lovakat. A háborúban lovas tüzérként szolgált, és büszke volt rá, hogy a lószerszámozás mindig tökéletesen jelent meg a rajzain.

Egyszer arra kértem, rajzolja le az egyik cikkemhez Freystattler Jenő lovag pasát, ezt a csodabogár pesti figurát, mert sehol sem találok róla ábrázolást. Természetesen a lovagot is ismerte, s másnapra megvolt a rajz,melyen Freystattler a fogatával „kucsírozott” a Vérmező sarkán. Ernő bácsi ragaszkodott hozzá, hogy így írjam a képaláírásban: kucsírozik. Mert úgy hiteles a kép, ezzel a régi, pesti szóval.

Kissé bántotta őt, hogy „csak” képregény- és diafilmrajzolóként ismerik el, s nem autonóm festőként, rajzművészként. Azt hiszem, mégis boldog lenne most, hogy a századik születésnapján a Petőfi Irodalmi Múzeumban illusztrációiból, a kArton galériában személyes vonatkozású rajzaiból, tárgyaiból látható kiállítás, majd december elején a Vendéglátóipari Múzeumban életműtárlata nyílik, az Örökmozgóban pedig diafilmjeit vetítik.

Top 5

1. KILÁTÁS A LICHTHOFRA

Keleteurópai videoművészet a debreceni MODEM-ben november 6-ig.

2. 150 ÉVES A JEDLIK DINAMÓ

A XIX. század kiemelkedő magyar természettudósa, feltalálója, oktatója, Jedlik Ányos munkásságáról szóló kiállítás a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban.

3. ZÁTONYRA FUTUNK

Anthony Bannwart videoművész kiállítása a 2B Galériában.

4. UNPOLISHED – KORTÁRS LENGYEL DESIGN

Lengyel tervezők bemutatkozása Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban.

5. VINCENT DUVAL

Az Algériában született festőművész kiállítása a kecskeméti Cifrapalotában.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.