Gryllus, a hatvanas izzó

2011-10-28

Azt hiszi a felnőtt, hogy végleg kinőtte, ám egyszer csak újra azon kapja magát, hogy hallgatja.

Több nemzedéknyien lehetnek már, akiknek élete felosztható a Kalákához és Gryllus Vilmoshoz való viszony korszakaira, valahogy úgy, ahogy a szüleitől távolodik, majd közeledik hozzájuk a gyerek-kamasz-felnőtt ember. A kiskölyök természetesen hallgatja és énekli a megzenésített gyerekverseket, a tinédzser cikinek tartja, osztálytársainak be nem vallaná, hogy szívesen hallgatja.Majd azt hiszi a felnőtt, hogy végleg kinőtte, ám egyszer csak újra azon kapja magát, hogy hallgatja, és Villon-képéhez éppúgy hozzátartozik a Kaláka-album, mint Faludy fordításai.

A Kaláka duplán összetéveszthetetlen. A zenekarnak és tagjainak egyénenként is különleges a stílusa, a megzenésített versek pedig egyenként idéznek más és más zenei világot. Hol iróniával teremtenek távolságot, hol csendességgel adnak hangsúlyt súlyos mondatoknak.

Arról a közhelyes, tehát/mégis igazságról nem is szólva, hogy mennyivel könnyebben foglal helyet emlékezetünkben az énekelt költemény,mint az iskolai kötelező memoriter. Gryllus Vilmos másfél évtizedes kihagyással tagja a Kaláka együttesnek. Csellón, gitáron, a dél-amerikai kis gitárra emlékeztető charangon, a hétszáz éve létező pengetős kobozon és dorombon játszik amellett, hogy énekel és komponál.

Gryllus Vilmos hatvanadik születésnapját ünnepli. A kínaI asztrológia az időt hatvanéves ciklusokra osztja, ő tehát az első ciklus végére ért, és új korszaka kezdődik. Születésnapi estjén a felnőtteknek írott szerzeményeiből válogat. Dalai több stílusban szólalnak meg, a megszokott kalákás, gryllusvilmosos mellett rockosan is. Ehhez szükség van Ferenczi Gyurira, aki zenekarával, a Rackajammel kísérimajd. És persze ott lesz a Kaláka is, amelynek 42 évvel ezelőtt alapító tagja volt a két nagykamasz Gryllus fiú: Dániel és másfél évvel fiatalabb öccse, Vilmos.