Magyar tévésorozatok: felemás receptek
Erről pedig rendre igyekeznek meggyőzni minket az alkotók: az epizódok végére olyan fordulatokat, a szakzsargon szerint „cliffhangereket” sütnek el, hogy a néző epedezve várja a folytatást. Eddig a hazai tévécsatornákon elsősorban nyugati, azon belül is főleg tengerentúli produkciók alkalmazták a módszert, de most, úgy tűnik, lassan megérkezik a nemzetközi gyakorlat a magyar gyártásba is: két új hazai gyártású, ám stílusában újszerűnek mondható produkció is elstartol az ősszel.
A múlt hét végén indult Társas játék a magyar HBO saját gyártása, mely a csatorna első folytatásos szériája. Külön érdekesség, hogy ez egy nagy sikerrel sugárzott, ám csak egyetlen – tizenhárom részes – évadot megélt, Matay Nitnashek címmel futó izraeli produkció honosított változata. Témája pedig a párkapcsolatok: házasság, szerelmi viszonyok és hormonok minden mennyiségben. Mindez erősen női szemszögből.
– Alapvetően női sorozat, az a „férfiak is nézik,még ha egy kicsit szégyellik is” kategória – mondta lapunknak Herendi Gábor, a Társas játék vezető rendezője. Hozzátéve: attól még nem kell feltétlenül nőnek rendeznie azt. Már az eredeti széria is megfogta, mert olyan igazi, hús-vér karakterek vannak benne. A filmes már csak azért is tartotta kihívásnak a magyar verziót, mert az HBO esetében a színvonalat mindenképpen hozni kell. És ez látszik is: a lapunk által látott első három részt lehet szeretni vagy nem szeretni, de az cáfolhatatlan tény, hogy profi munkáról van szó. Azaz a produkciós érték igen magas: például nemcsak belsőket látunk, hanem élő, városi helyszíneket is.
Herendi Gábortól az adaptálással kapcsolatban megtudtuk, hogy az eredeti széria forgatókönyvétől szabadon el lehetett térni, ezért a Divinyi Réka vezette forgatókönyvírócsapat magyarosította az alapanyagot. Hogy ez pontosan mit jelent? Átszabták a karaktereket, a szituációkat, sőt még a cselekményszálakat is bonyolították. S hogy mit szól ehhez az alapanyag szerzője és egyik főszereplője, Dalit Kahan? Az író-színésznő szerint az izraeli verzió némiképpen nyersebb, durvább, olykor pedig extrémebb, mint a magyarosított változat. Ugyanakkor véleménye szerint az eredeti és az új sorozat tulajdonképpen megegyezik, csak éppenséggel a magyar kicsit „amerikaibb” lett. Nyilván ez sem véletlen.
Felvetődik a kérdés, hogy az HBO vajon miért pont ezt az izraeli formulát vette meg? A válasz triviális: mivel régimódi a stílusa. Simán odarakhatják a korábban gyártott sorozatok, akár a Dallas mellé is. Ezek egyszerűbbek is voltak: lineáris cselekményükkel, fekete-fehér karaktereikkel bármelyik korosztálynak eladhatók. Az sem véletlen, hogy a m1-en néhány hete startolt új magyar sorozat, a Hacktion esetében is a tengerentúli sorozatstílus ugrik be. Igaz, már egy sokkal frissebb formában. Fonyódi Tibor vezető író munkássága már nyomon követhető volt a Tűzvonalban című szériánál is, amellyel kapcsolatban mindenki azt mondta, hogy a magyar 24 próbál lenni. Szinte ugyanez az érzés kerítheti hatalmába a nézőt a Hacktion esetében is, melyben az infrastruktúra-védelmi osztag mindennapjait követhetjük nyomon. Az innovatívabb dramaturgia már az új trendet tükrözi, ezzel pedig együtt jár a sokkal bonyolultabb történet: a cselekmény legalább nyolc párhuzamos szálon fut, a hősök kiszámíthatatlanok és nem egyértelműen jók vagy rosszak – csakúgy, mint a már említett 24-ben.
– Ha a nézőnek beugrik egy-egy amerikai sorozat, az nem azért történhet meg, mert létezik egy bombabiztos formula, amit mindenki bevet, hanem a témaválasztás speciális volta miatt – válaszol Fonyódi arra a kérdésünkre, hogy miért hasonlít annyira az amerikai sorozatokra a Hacktion.
A szakember szerint a Tűzvonalban igazi választóvonal volt a magyar sorozatgyártás esetében, az a produkció volt az első, mely szakított a klasszikus magyar típusokkal, mint például a Kisváros. A Hacktion a megkezdett folyamat következő lépése. Nyilvánvaló azonban, hogy amit a képernyőn látunk, minőségben nem tudja felvenni a versenyt az amerikai, de még a nyugat-európai szériákkal sem. Fonyódi állítja, a kreatív gárda már régóta rendelkezésre áll, csakhogy hiába a kreativitás, ha ezen produkciók költségvetése messze elmarad a nemzetközi szinttől. A Hacktion teljes évada körülbelül annyi pénzből készült, mint a tengerentúlon egyetlen epizód. Ez pedig mindent meghatároz. Egy ötvenperces részt például négy nap alatt forgattak le, ebből egyet tudott a stáb külsőben forgatni, optimális esetben ez pedig két-három hasznos percet jelent csak. (Csak összehasonlításképpen: a Társas játék 13 félórás epizódját mintegy hatvan napig forgatták, s így napi 7-10 perc volt a felvett hasznos anyag.) Ilyen feltételrendszer mellett idővel nem az író írja a sorozatot, hanem a körülmények: a konfliktusokat belső térben kell megoldani, ez pedig elindítja az öszvér megoldások sorát. Így nem véletlen, hogy még ezek az innovatív próbálkozások is idő előtt kifulladnak a magyar realitásban. A probléma tehát marad a régi: kis pénz, kis szórakozás.
Nem kell az újítás
Az Oroszlán Szonjával és Hujber Ferenccel felálló Hacktion bemutatkozó epizódja – finoman szólva – nem döntött nézettségi rekordot: az ötvenéves kor alatti felnőtt nézők között csak 4,43 százalékos közönségarányt ért el. Az eredetileg szerda este 20.15-től műsorra tűzött sorozatot így a második epizódtól átrakták hétfő este kilenc óra utáni időpontba, így kikerült a két rendíthetetlen szappanopera, a Jóban Rosszban és a Barátok közt műsorsávjából. A Társas játék – mivel az előfizetéses HBO csatornán megy – nézettségi adatai nem ismertek.
Jön az In Treatment is
November végén kezdi el forgatni az HBO az In Treatment című széria magyar változatát. Ez is Izraelből érkezik eredetileg, mely azonban az amerikai változattal lett végül világhírű. A sorozatjunkie.hu információi szerint a hazai verzió írói Tasnádi István, Gigor Attila, Kovács Krisztina, Szekér András és Baráthy György voltak. A sorozat két rendezője a több mint egy évtizede „hallgató” Enyedi Ildikó, valamint a Dallas Pashamendét és a Látogatást jegyző Pejó Róbert lesz.
