A tüntetést egy egyébként kínos, mint súlyos performance nyitotta meg, amelynek során fiatalok, talán színészek, egy zászlókkal, karszalagokkal, dobbal vonuló, náciáthallásos társaságot adtak, akik Csurkát javasolják az Univerzum Főistenének. Ezután Hajagos Mihály, a szervező Laboratorium Animae csoport vezetője beszélt, majd végül is Márta István nyitotta meg a rendezvényt, aki hangsúlyozta, nem a társulat tagjai szervezték a megmozdulást.

Ezután Pokorny Lia színésznő „leleplezett” egy analóg visszaszámlálót, ami visszavonhatatlanul jelzi: 102 nap múlva lesz az Új Színház utolsó premierje a jelenlegi rendszerben, akkor Thomas Mann Varázshegy című művének színpadi adaptációját mutatják be. Egyúttal kiderült, a szervezők eddig adnak haladékot Tarlós Istvánnak, hogy vonja vissza döntését és új pályázat határozzon arról, ki lesz az Új Színház igazgatója a jövőben.

Bitó László író úgy fogalmazott, Tarlós döntése „hadüzenet a kultúra ellen”, s csak „összefogással lehet megvédeni, ami maradt még nekünk”, aztán nevesítette is a „sok lúd disznót győz” elvet mint egyedüli üdvözítőt, s örömét fejezte ki, hogy ennyi lúd talán jelen is van ezen a szombat délutánon. A tudósító mögött egy hang azt kiáltotta ekkor, hogy a disznó Brüsszelben van.

Mohácsi János rendező Marek Edelmannt, a varsói gettó felkelőinek utolsó parancsnokát idézte, aki szerint fegyverrel a kézben szebb meghalni, továbbá azt is mondta, most kénytelenek vagyunk sikoltani. Felszólalt Hanti Vilmos, aMagyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöke is, aki szerint Tarlós döntésével a fasizmus kapuját tárta ki, majd az antiszemitából antifasisztává lett Bajcsy-Zsilinszky Endre és a kiváló íróból antiszemita politikussá váló Csurka István jellemét hasonlította össze, ezután előállt a tüntetés (addig) legeredetibb ötletével: polgári engedetlenségre buzdította a jelenlévőket, vagyis az adófizetés megtagadására. És persze Tarlóst a döntés visszavonására. Mondjunk nemet a szélsőjobbra – zárta hozzászólását Hanti.

A délutáni tüntetést egyetlen felszólaló tudta kilendíteni nyugalmából: Fábry Sándor is eljött, és szót kért a szervezőktől. A mikrofon mellett a kifütyülést ismegkapta, smeg is köszönte szépen a türelmet és a toleranciát.Majd elmondta, hogy ő egy faluban él Dörner Györggyel, és szoktak álldogállni együtt a helyi CBA-ban, meg hogy Dörner kiváló színész, amire több felől a „nem erről van szó” választ kapta. A show-man megosztotta az egybegyűltekkel egy álmát is, amely szerint Tarlós visszavonja a kinevezést, Márta István marad az Új Színház igazgatója, aki a jövőben vendégművésznek meghívja Dörner Györgyöt is, és bemutatnak egy jó kis Csurka-drámát. A tüntető közönség hallhatóan nem ilyen forgatókönyvről álmodott, már ami a Fábry reményei szerint alakuló történet második felét illeti.

Nádasdy Ádám költő, nyelvész úgy vélte, tulajdonképpen a Városháza előtt kellene tüntetni. S hogy ha már Tarlós István azt gondolja, hogy kertész ő, aki egy eddig itt nem létező növényt ültet el, akkor a költő kérdéssel fordult Budapest első emberéhez: milyen kertész az, aki munkája közben kitapossa a már meglévő virágot, s akinek új növénye ráadásul veszélyes és mérgező? Majd kifejtette, ha minden marad a mostani állás szerint, vagyis ha Dörner igazgatja februártól a teátrumot, akkor az már egy másik színház lesz, még ha a deszkákat nem cserélik is ki: ez lesz az Ószínház. Az a baj – mondta Nádasdy, hogy Tarlós nem hallgat a szakmabeliekre. Szerinte a főpolgármester döntése „több mint bűn: hiba volt.”

Szikszai Rémusz egy Kovács András Ferenc-verset hozott, meg egy Petrikétsorost, a Mondogatnivalót, amelybe a tüntetők is bekapcsolódtak: „Cipőmre nézek: fűző benne! / Nem lehet, hogy ez börtön lenne.” Ezzel véget is ért a kétórás megmozdulás a Paulay Ede utcában.

Az Új Színházban szombat este Steinbeck Édentől keletre című művét játszották. De ha Csurkán múlik, az ilyen áthallásos, „külföldi szemetek” ideje februárban lejár.

102 napos haladékot kapott Tarlós, hogy visszavonja a döntését