Kevesebb kurátor, több pénz
Az alapot irányító bizottság csütörtökön már tárgyalta és támogatta javaslatát, mely szerint januártól egyebek között kilenc szakkollégium lesz az eddigi 17 helyett, a szakkurátorok száma pedig 150-ről 72-re csökken, akiket újonnan választanak majd meg. Ezzel kihúzzák a szőnyeget az alól a vád alól is (a hírek szerint ez közrejátszhatott az előző elnök, Jankovics Marcell fölmentésében), hogy a szervezetben „balliberális túlsúly” érvényesül.
– A bizottság egyhangú szavazattal támogatta az előterjesztéseket, egyedül a nevezési díjak ügyében volt tartózkodás – tájékoztatta lapunkat az ülés után az új NKA-elnök. Most már csak a miniszter jóváhagyó pecsétje van hátra. A részletekre térve: újra lesz folyóirat-kiadási kollégium, amely a jövőben elvégzi valamennyi szakterület folyóirat-támogatását. Lesz külön könyvkiadási kollégium, amelynek működése ugyancsak kiterjed valamennyi szakterületre; és lesz önálló testülete a kulturális fesztiváloknak. „Ezzel lehetőséget teremtünk, hogy a többi szakkollégium olyan fontos feladatokkal foglalkozzon, amelyek néha háttérbe szorultak, mint például az ösztöndíjprogramok, szakmai rendezvények támogatása” – jegyzete meg az elnök.
A további hat szakkollégiumot szakmacsoportok szerint (eddigi testületek összevonásával) alakítják ki. Lesz előadó-művészeti, vizuálisművészeti; közgyűjteményi, közművelődési és népművészeti, szépirodalmi és ismeretterjesztő, továbbá építőművészeti és örökségvédelmi kollégium. Változás, hogy a könyves Máraiprogramot a könyvkiadási kollégium viszi tovább, az újabb fordulót hamarosan kiírják, és jövő év közepére lebonyolítják. Két újabb Márai-részprogram is beindul: a magyar művek határon túli megismertetését célzó Publishing Hungary – 30 millióval; továbbá 35millióval négy országos írószervezet könyvnépszerűsítő akcióit, 45 millióval pedig a könyvtárak hasonló kezdeményezéseit támogatják.
Az NKA-elnök hangsúlyozta, nem változnak a kurátorok kiválasztásáról szóló szabályok, jelesül a testületek tagjainak felét továbbra is a miniszter választja ki, a többit a szakmai szervezetek delegálják. Viszont 25 százalékkal fölemelik a testületi tagok illetményét a több munkát igénylő feladatkör miatt (három éve nem volt emelés). „Ezzel együtt is 30 millió forintot fogunk megtakarítani csak a kurátori tiszteletdíjakon” – fűzte hozzá L. Simon. Fölvetettük, a kurátorok számának ilyen radikális csökkentése a beérkező pályázatok változatlan száma, esetleg szaporodása esetén nem vezet-e az elbírálás elhúzódásához, zavaraihoz? „Szerintem ez kezelhető lesz –válaszolta az elnök –, annál is inkább, mert a bizottság határozott a már említett nevezési díjról is, amely minden pályázat esetében kötelező, és a kollégiumok határozhatják meg, hogy fix összegű vagy az igényelt támogatási összeg bizonyos százaléka legyen-e.
Ezzel csökkenni fog a pályázatok száma és a munkateher, mert az eleve reménytelen igénylések elmaradnak, viszont valami kis pénz is befolyik, fűzte hozzá. Ezzel kapcsolatban megjegyeztük: megtörténhet, hogy a kisebb pénzű pályázók, akár intézmények, akár magánszemélyek nem fognak jelentkezni. „Egyáltalán nem lesz így – hangzott a válasz –, mert arról is döntöttünk, hogy a nevezési díj alól a pályáztató testület fölmentést adhat. Például kárpátaljai pályázók már csak technikai okokból sem tudnak pénzt küldeni ide; de az átalakuló hazai, megyei közművelődési-közgyűjteményi rendszerben is egyelőre problémát okozhat ez. Márpedig senkit sem akarunk kizárni a pályázatokból emiatt”, tette hozzá.
A parlament kulturális bizottságának hétfői ülésén LMP-s képviselő javasolta, hogy a hazai multiplex mozik fizessenek háromszázalékos járulékot, amelyből az NKA mozgókép szakkollégiuma támogassa az artmozikat. „Most már az új vizuális kollégium kerülhetne szóba e témában – reagált az elnök –, de azért vagyok óvatos, mert az előterjesztett filmtörvénymódosítás jelentős összeget irányoz elő a Nemzeti Filmalapnak, ahol elvégezhető ez a feladat is. De az is fölmerül, hogy évente egyszer eseti kollégiumot állítunk föl az artmozik támogatására” – jegyezte meg, hozzátéve, erről már elkészült egy kulturális bizottsági javaslattervezet, amit elfogadása után a kormány elé terjesztenek. Ez valamennyi mozi járulékoltatásáról szól, amelyből évi 300 millió forint folyna be.
Másik pótlólagos NKA-forrás lenne a kulturális járulék újbóli bevezetése a pornográf termékekre. Mindez némiképp „megdobná” jövőre a mecénás szervezet költségvetését, amely egyébként is a régóta vágyott tízmilliárd fölé emelkedik. „Volt ebben küzdelmünk – reagált L. Simon –, nyilvánvalóan megnöveli a szervezet politikai érdekérvényesítő képességét, hogy parlamenti bizottsági elnökként lettem az NKA elnöke. Beszéltem a miniszterelnökkel, és ő személyesen állt az NKA ügye mellé”. Más kérdés, hogy az alapot leszámítva a kulturális szféra jelentős lefaragás elé néz 2012-ben –amit Szőcs Géza kulturális államtitkár a hétfői kulturális bizottsági ülésen így jellemzett: „drákói és azt hiszem a magyar kultúra történetében példátlan szigorítás”. A szigorítással ő maga sem azonosul, noha végre kell hajtania.
L. Simon további „küzdelmet” említett lapunknak új pénzügyi források föltárása kapcsán. Továbbra is együttműködne a Magyar Szép- és Szakírók Reprográfi ai Egyesületével, valamint tudományos könyvtámogatási programhoz szeretné megnyerni az oktatási államtitkárságot partnerként. És amit legfontosabbnak tart: újra polgári erénnyé tenni a kultúra magánmecenatúráját, mert a kultúratámogatásban ez nem nélkülözhető. Jövőre külön programot és kampányt szeretne indítani, amelyben a koordináló, pénzgyűjtő és pénzosztó szerv az NKA lenne.
