Kreatív túlélési technikák

A kulturális területre előirányzott összeg a jövő évi költségvetés-tervezetben 169,3 milliárd forint, ami 27 milliárddal kevesebb, mint a kultúra idei évre tervezett 196,7 milliárdja.

Persze, idén is voltak zárolások, elvonások, így már idén sem kapta meg a kultúra a teljes költségvetési pénzét. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma kulturális államtitkárságának büdzséje mintegy húsz százalékkal csökken információink szerint, ami azt jelenti, hogy az állami fenntartású színházak, közgyűjtemények jövő évi költségvetése is zsugorodik. Még nem tudni, hogy melyiké mennyivel. Megkérdeztük a nemzeti művelődés néhány nagyobb intézményét, miként védték ki az idei megszorításokat, s hogyan húzzák tovább a nadrágszíjat.

A várható megszorító intézkedések nagy valószínűséggel a költségvetési színházak közül leginkább a Pesti Magyar Színházat viseli majd meg. Őze Áron igazgató már az idén vészforgatókönyvet léptetett életbe, percről percre alakítja a működésüket. A Magyar Színháznak jelenleg kétszer akkora a hiánya, mint amekkora összeget az államtól kapott. A csodával határos, hogy eddig nem maradtak el a bérek kifizetésével, noha az elmúlt két évben jelentősen csökkentették – önerőből – a közalkalmazottak számát. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy egyre több „külsős” kezdeményez pert a színház ellen a kifizetetlen számlák miatt. A direktor szerint, megtehetik. De az állam ellen, hiszen a sorozatos elvonások ellehetetlenítik a működésüket. Őze tudja: bajban van az egész ország, de úgy véli, 2000-től mióta már nem Nemzetiként, hanem Magyar Színházként működik az intézmény, felelősen senki nem gondolkodott el annak pozíciójáról, létjogosultságáról.

A Magyar Állami Operaháztól – több hullámban – 911 millió forintot zároltak/vontak el idén. Ebből 800 millió forintot kapott vissza az intézmény szeptember legelején a kormánybiztos kinevezésével együtt. Ókovács Szilveszter úgy véli, enélkül képtelenség lenne folytatni a munkát. Sőt, nem tud elképzelni további húszszázaléknyi elvonást jövőre. A kormánybiztos kijelentette: alapító okiratukat jól ismeri, egy ilyen intézkedés a fenntartó részéről elképzelhetetlen lenne. Ráadásul a kormány az Erkel Színház megnyitására törekszik, így a támogatásuknak növekednie kellene. Az adósságok apasztása érdekében premiereket ütemeznek át, a külföldi énekeseket pedig magyarokra cserélik.

A Magyar Nemzeti Múzeumot is érintették 2011 elején az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedések, de a zárolás mértékéről és az emiatt meghozott intézkedésekről az intézmény nem akart részletesen nyilatkozni. „Az intézkedési tervünket annak idején a fenntartó minisztérium jóváhagyta – válaszolta kérdésünkre Csorba László főigazgató.

– A sajtóban megjelent, hogy próbálkoztunk a keddi bezárással, de ez végül nem vált be, visszavontuk. A többi intézkedésünk a szokásos receptet követte: beszerzések és támogatások leállítása, nyugdíjazások, a központi adminisztráció csökkentése. Mivel pedig már alig fizetünk túlórát, miközben a legtöbb munkatársunk – a korábbi elvonások miatt – több feladatkört is ellát, elmondható, hogy immár az utolsó tartalékok végére értünk.”

A Szépművészeti Múzeum ez évi költségvetését érintő zárolás miatt több mint 120 millió forinttal kevesebből gazdálkodott idén, tudtuk meg a múzeum sajtóosztályán. Az összeg másfél havi elvonást jelentett, amit elsősorban a kiállítások szervezési költségein próbált megspórolni az intézmény. A májusban nyílt Nyolcak és a júniusban rendezett Múmiák testközelben című tárlatok költségvetését csökkenteni kellett, leginkább a marketing és a kiállításépítés büdzséje lett kevesebb. De a most nyíló El Grecótól Rippl-Rónaiig című, Nemes Marcell mecénás-műgyűjtőnek emléket állító kiállítás is szegényebb lesz néhány műtárggyal a szűkebb költségvetés miatt. Az év végére tervezett Varázsgemmák kiállítást szintén anyagi okok miatt kellett elhalasztani. Szerencsére a sikeres kiállítások – a Nyolcak, a Múmiák testközelben – bevételei valamelyest kompenzálták a kieső forintokat. A múzeum az üzemeltetési költségein is spórolt, több betervezett kiadást át kellett ütemezni, például több klímaberendezés felújítását.

A Magyar Nemzeti Galéria jövő évi költségvetési főszáma várhatóan megegyezik az ideivel, melyből eddig 15% -ot vontak el. További megszorításokról a fenntartótól nem érkezett hivatalos értesítés, válaszolta kérdésünkre Csák Ferenc főigazgató. A támogatás már az idei évben is csak az intézményben dolgozók bér- és járulékköltségeit fedezte, minden egyéb kiadást saját bevételből finanszíroztak (rezsiköltség, kiállítások, szakmai programok, állagmegóvás) és finanszíroznak a jövő évben is. Az idei évre vetített támogatáselvonást jövőre ugyanilyen mértékű saját bevételnövekedéssel ellensúlyozza a Galéria: még több szakmai kiállítással és az állandó kiállításaikban látogatóbarát-fejlesztéssel.

Az elvonás és a zárolás természetesen a gazdálkodási formában működő intézményeket is érintheti. 2009-hez képest támogatásának több mint negyedével apadt például a Nemzeti Színház állami pénze, a tavalyihoz képest húszszázalékos az elvonás. Az idei csupán 1,24 milliárd forintos állami apanázs meglehetősen nehéz helyzetet teremtett. Mint Hegedűs Judit gazdasági igazgatótól megtudtuk: jelentősen csökkentették az épület-fenntartási költségeket, a hétvégi és éjszakai próbák számát, a kommunikációs kiadásokat, az előadások és az új bemutatók költségeit (például nem hívnak vendégművészeket). Elhagytak egy bemutatót, és az évadot később, októberben kezdték el. Még nem kényszerültek a munkabérek és a meglévő munkahelyek számának visszavágására.

Megoldási irányokat is kijelöl a gazdasági válság okozta államitámogatás-kiesések pótlására a Művészetek Palotája új ötéves stratégiai terve – tudtuk meg Káel Csaba vezérigazgatótól. Ez új értékesítési szisztémát, együttműködésen alapuló szponzorizációs stratégiát, valamint új kulturális turisztikai tervet vázol fel. Emellett belső megtakarításokban is gondolkodnak, illetve új források feltárásán. A MüPa a kreatív túlélést választja – mondta Káel Csaba. Folyamatosan tárgyalnak a fenntartóval arról, mi az a támogatási minimum az adott gazdasági helyzetben, amellyel a működtetés még garantálható – minőségi vagy mennyiségi kényszerkompromisszumok nélkül. A megszorításokból a kiutat az együttműködések, a koprodukciós elképzelések megvalósítása jelenti.

Vajon mennyi pluszterhet viselnek még el?
Vajon mennyi pluszterhet viselnek még el?
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.