Noha az utóbbi másfél év a magyar filmgyártás szempontjából minden bizonnyal a „nagy szünet” időszakaként vonul majd be a történelembe, ennek ellenére több szálon is érintettek vagyunk az elismerésekért folyó harcban, mely egészen a jövő év elejéig kihúzódik, és az Oscar-díjak átadásával zárul le 2012. február 24-én.

Amerika leghíresebb filmes megmérettetésére minden ország évente egy játékfilmet nevezhet. Ezek közül a Los Angeles-i Filmakadémia képviselői választják ki január végén azt az ötöt, amely a legjobb idegen nyelvű filmnek járó szobrocskáért versenyezhet. A szabályok szerint azok a magyar filmek szállhattak ringbe a nevezésért, amelyek hazai mozibemutatója 2010. október 1-je és 2011. szeptember 30-a között volt. A magyar nevezésről döntő bizottságba öt szakmai szervezet delegálhat tagot, a grémium titkos szavazással dönt.

Az idén a Független Magyar Producerek Szövetségét Petrányi Viktória, a Magyar Filmművészek Szövetségét Gelencsér Gábor, a Magyar Mozgókép Rendezők Céhét (MRC) Monory-Mész András, a Magyar Operatőrök Társaságát Nagy András és a Magyar Producerek Szövetségét Mikulás Ferenc képviselte. Noha a korábbi években tapasztalhattunk furcsa jelenségeket a döntéssel kapcsolatban, a szakemberek most a triviális megoldást választották: A torinói lovat. Rendezője, Tarr Béla az idei Berlinalén az utóbbi húsz év legfontosabb filmes elismerését (Ezüst Medve – a zsűri nagydíja) nyerte el. Az pedig már az extra szerencse kategóriába tartozik, hogy Románia nevezettje, a Marian Crisan rendezte Morgen magyar koprodukció (Angelusz Iván a hazai partner).

Vajon tényleg van most esély arra, hogy a Szabó István rendezte Mephisto 1982-es kitüntetése után ismét megtörténhet a csoda? Elvi szinten biztosan. Noha Magyarországon finoman szólva sem döntött rekordot A torinói ló – a márciusi premier óta mintegy hatezren látták –, külföldön annál sikeresebb, mintegy negyven országba adták el a moziforgalmazás jogait. Ahogy Tarr Béla fogalmazott lapunknak: az összes EU-országban, valamint olyan „apró” helyeken, mint Kína, Oroszország, az Egyesült Államok és Brazília is lesz nagy vásznas karrierje a műnek. Így – hosszú távon legalábbis – A torinói ló az egyik legnézettebb magyar film lehet. És hogy ez a fekete-fehér világvégemozink tényleg az idei év mozgóképes élvonalába tartozik esztétikai szempontok alapján, azt bizonyítja, hogy meghívták a New York-i filmfesztiválra, mely a világ legerősebb utánjátszó mustrája: legendásan szigorú kurátorok szűrik meg az utóbbi egy év mozgóképes termését.

Beszédes, hogy a New York Times a rendezvény kapcsán írt cikkének első bekezdésében említi Tarrt mint a mozi egyik legfényesebb csillagát. A Tarr-mű díszbemutatója múlt vasárnap volt a Lincoln Centerben, az ezer férőhelyes Alice Tully Hallban. A rendező megjegyezte: ötperces „standing ovation” (tapsvihar) volt a végén, ennél nagyobb elismerést filmes nem kaphat.

Tarr Béla pedig minden bizonnyal véresen komolyan gondolja ezt, A torinói ló Oscar-esélyeire vonatkozó kérdésünkre ugyanis nem kívánt válaszolni. Ám hogy a véleményéről formált sejtéseink helytállóak, azt maga Tarr bizonyítja a Hollywood Reporternek adott interjújában, ahol kifejti: az effajta minőség és érzékenység, mint amilyet az ő műve is tükröz, nem az Oscar kedvéért kerül a vászonra, hanem az embereknek készül, személyes használatra. Hovatovább sem saját magát, sem A torinói lovat nem tartja a show-biz részének.

Mindazonáltal ez az alkotói vélemény nem változtat azon a tényen, hogy A torinói ló döntőbe (avagy a végső öt közé) kerülése a legjobb idegen nyelvű film kategóriában elvileg sima ügy. Igaz, ehhez szükség lenne arra is, hogy a magyar állam „felfedezze” a lehetőséget. A korábbi években az Oscar-nevezés mögé sosem tett senki épkézláb kampányt (a produkciók eleve nem rendelkeznek annyi pénzzel, amennyire szükség van), pedig ez nem spórolható meg, ha az esélyeket valóra akarnánk váltani. Például nem elég Los Angelesben vetíteni és kampányolni, hanem New Yorkban és Londonban is kell – az akadémiai tagok ugyanis nagy számban épp ebben a két városban lelhetők fel. Megnyerésükhöz profi PR-szakembereket kell felbérelni: szavazni ugyanis csak akkor tudnak a filmre, ha látták.

Megkerestük a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztost, Andy Vajnát, hogy megkérdezzük tőle, milyen tervei vannak A torinói ló Oscar-kampányára. Különösen azért égető ez a kérdés, mert már komoly lemaradásban vagyunk, hiszen A torinói ló torontói és már említett New York-i gálája kapcsán nem történt semmiféle Oscar-promóció, így ezek már elszalasztott lehetőségnek számítanak. Írásban elküldött kérdéseinkre válaszokat azonban egy hét alatt sem sikerült kapnunk. Így maradnak Vajna korábbi nyilatkozatai, melyek szerint a filmmarketing nagyon fontos. Ennek ellenére legfeljebb remélni lehet, hogy ezen irányelv szellemében valami azért csak fog történni.

Tarr kitüntetése

Magas művészeti kitüntetésben részesült Tarr Béla péntek este Berlinben: a német Művészeti Akadémia Konrad Wolf-díját idén a világhírű magyar filmrendezőnek ítélték életműve elismeréseként. A rangos díjat most ítélte az akadémia először magyar alkotónak, az elmúlt években többek között Margarethe von Trotta, Ken Loach, Volker Schlöndorff, Michael Haneke, Abbas Kiarostami és Lars von Trier vehette át.

A New York Times szerint Tarr Béla a mozi egyik legfényesebb csillaga