Villamentő vámhivatal

A legritkább esetben jut eszünkbe a hála szó a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy régebbi nevén: APEH kapcsán. Pedig van egy hely a pesti hatodik kerületben, a Munkácsy Mihály utcában, amely fennmaradását köszönheti az adóhatóságnak, azaz a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeumnak. Ez a Schiffer-villa, amelyet a Design Hét túráján jártunk be.

Az 1912-ben elkészült szecessziós ház, amelyet Schiffer Miksa vasútmérnök és vállalkozó építtetett, ma már csak nyomokban emlékeztet az eredetire. Kell hozzá némi képzelőerő, hogy teljes pompájában lássuk az egykori lakóházat, az étkezőtől a négy lány és a házaspár szobájáig, a házvezető lakhelyétől a zeneszobán át az eltitkolt – állítólag mentálisan sérült – ötödik gyerek kuckójáig.

Az otthon helyén ma tárlók és irodabútorok állnak, a szecessziós vonalak mellett fura kinövéseknek hatnak a préseltlemez bútorok. Csak paravánra ragasztott, régi, fekete-fehér fotók emlékeztetnek az egykori jólétre, az otthonos, Vágó József tervezte villára, amelyben a kor jó pár remek művésze is otthagyta névjegyét festmény vagy szobor formájában: Csók István, Iványi Grünwald Béla, Kernstok Károly és Fémes Beck Vilmos. (Az épület mintájául állítólag a Josef Hoffmann tervezte brüsszeli Stoclet-palota szolgált.)

Kívülről nézzük a feltűnőnek cseppet sem mondható, aszimmetrikus fehér homlokzatot: a síkrészt egy félhenger követi féloszlopokkal. Olyan, mintha két különböző épületet tapasztottak volna egybe. Ráadásul nemcsak a tetejére, hanem a hátsó fertályára is új épületszárnyat húztak fel az egykori kert helyén, ahol eredetileg istálló és kocsiszín is állt.

„A kőlapos burkolatig az eredeti” – mutatja Gábor Eszter művészettörténész, aki Nagy Ildikóval együtt segít felfedezni a villa titkait, az SM monogramos kulcspajzsoktól a sakktábla mintás keretekig. Sok az ismeretlen tény az épülettel kapcsolatban. Mit,mikor és kik bontottak le, tüntettek el, talicskáztak ki a házból? A 7,4 méter magasságú hall 7 méter széles, Kernstok Károly által készített ólomüveg ablakáról csak véletlenül derült ki, hogy nem az eredeti. Egy idős hölgy elkottyintotta magát: mennyivel szebb volt a „régi”. Csak annyit tudott, hogy az átépítéskor valakik levették, és onnantól bottal üthették a nyomát.

Ami a helyére került – nyilván az eredeti másolata –, azt a nyolcvanas években restaurálták. Szőrén szálán eltűnt az alacsony belmagasságú előtérből nyíló, kimondottan magas hall bronzfigurákkal ékesített márvány vízmedencéje is, akárcsak az emeletre kísérő lépcső mellől a domborított vörösrézből készített váza. Hogy lesz-e pénz valaha ennek rekonstruálására, az költői kérdés. Ha nincs az adóhatóság kezében a villa, valószínűleg még ennyi sem maradt volna meg belőle.

Amit tudtak, meghagytak, óvják, védik a villa maradványait, de fáj az ember szíve, mikor fekete-fehér fotóról megnézi mondjuk Schifferné hálószobáját, amelyben egykoron Csók István pannója díszítette az ágy fejrésze feletti falat. Itt ma már csak a festmény helyét adó beugró emlékeztet a jobb időkre. Meg az ajtókról a geometrikus díszítőelem és egy-egy ki nem hullott gyöngyházberakás, valamint az ablak elhúzható, csodaszép spalettája. A szecesszió egyik jelképe, a Zsolnay-kerámia több helyen felbukkan a házban. Igaz, előfordul, hogy csak egy félméteres rész maradt meg belőle, az is csak annak köszönhetően, hogy egyszer valaki letapétázta, így nem verték le. Ez ma a múzeum tárlójába beépítve látható. Az egyik legpompásabb az erkély oszlopain található virágmotívumok kerámiasora, a másik a hallban található, az egykori kandalló felett: méregzöld alapon színes madarakkal és növényekkel.

A hall ajtaja fölött szinte kivehetetlenül sötét Kernstok pannója. Állítólag a közepén az építtető Schiffer Miksa áll idealizált formában. A nyolcvanas években ezt is megtisztították, de akkor sem látszott jobban az elfeketedett festmény. Nemcsak a ház urát festtette meg Vágó, hanem Schiffernét és a négy lányt – méghozzá Rippl-Rónai Józseffel. Ez a kép ma Nemzeti Galéria tulajdonát képezi, akárcsak Iványi Grünwald Béla festménye kimondottan ide készített festménye. A bútorok közül egyedül egy tálalószekrény maradt meg.

A házat a második világháborúban bombatámadás érte. A család 1945-ig élhetett itt, Miksa 1944. április 1-jén halt meg, egyesek szerint öngyilkos lett. A villát államosították, és a következő években többször át is építették. 1958-tól a Hungarofruct székházaként működött, majd a rendszerváltozás után kapta meg a vám- és pénzügyőrség. Múzeum, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai központjának otthona.

A Kernstok-féle hatalmas ólomüveg ablakról csak véletlenül derült ki, hogy nem az eredeti
A Kernstok-féle hatalmas ólomüveg ablakról csak véletlenül derült ki, hogy nem az eredeti
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.