A napokban szembesült a BBC 17 ezer dolgozója, nem is beszélve a nézőkről és hallgatókról, azokkal a takarékossági intézkedésekkel, melyeket a műsorszolgáltató költségvetésének mintegy 20 százalékos csökkentése tesz szükségessé. A 2017-ig kalkulált bevételkiesés többségét, 16 százalékot az előfizetési díj (jelenleg háztartásonként évi 145,50 font, csaknem 50 ezer forint) befagyasztása teszi ki, míg 4 százalékkal csökkenti a büdzsét a kormánynak az az elvárása, hogy a BBC járuljon hozzá a vidéki széles sávú internet-hozzáférés bővítéséhez, (a külügyminisztérium helyébe lépve) a külföldi adások, a World Service, illetve a walesi nyelvű S4C tévécsatorna működéséhez. Az előfizetési díjból származó jövedelem az elmúlt évben 3,6 milliárd fontot tett ki, ami önmagában sem csekély összeg, de ezt még kiegészíti a kereskedelmi tevékenységből, a külföldön értékesített műsorokból származó jövedelem is. A brit lakosság folyamatos növekedése azt jelenti, hogy egyre többen fizetik a tévékészülékek használata után fizetendő pénzt.

A Mark Thompson vezérigazgató által ismertetett takarékossági intézkedések közé tartozik, hogy napközben legfeljebb a BBC One csatornán láthatók majd új műsorok, a Two-n a déli, nemzetközi és aktuális belpolitikai híreket összefoglaló magazinokon kívül főleg ismét lésekkel kell beérniük a nyugdíjasoknak és más otthonülőknek. Az évi 670 millió fontos szigorítás nem jár adások megszüntetésével, de Thompson hangsúlyozta, hogy ha további kiadáscsökkentésre lenne szükség, az már nem lesz megoldható csatornák bezárása nélkül. A dolgozókra vonatkozik, hogy a már korábban meghirdetett kontingens után további ezer embert köt majd munkahelye a Manchester részét képező, az elmúlt években komoly rehabilitáción átesett Salfordhoz. Hírek szerint egyébként a BBC One nemsokára már innen közvetített reggeli hírmagazinjának műsorvezetői csekély lelkesedést mutatnak az északra hurcolkodás iránt. Komoly változás a BBC életében, hogy ötven év után teljesen feladja nyugat-londoni, White City-i bázisát. Az értékes ingatlan sorsáról még nem született döntés, de az érdeklődők közé tartozik állítólag két viszonylag szomszédos futballklub, a Chelsea és a Queens Park Rangers is. Az „Első a minőség!” (Delivering Quality First!) jegyében a BBC az eddiginél többet költ majd tényműsorokra, a gyerekeknek szóló csatornák fejlesztésére és a Proms zenei fesztivál hangversenyeinek közvetítésére, kevesebb pénzt szán viszont az alacsonyabb színvonalú szórakoztató programokra. Csökken a sportközvetítések aránya is, többek között búcsút mond a BBC a Forma–1-es autóversenyek élő közvetítésének. Racionálisabban használják majd fel az egyes csatornák a hírbulletineket, nem ragaszkodva az önálló összeállításokhoz. A BBC News csatorna a „breaking news” sztorikra koncentrál majd, kevesebb hangsúlyt helyezve a kultúrára és a tudományra. A kor igényeinek megfelelően a menedzsment mérsékli a közép- és hosszú sávú rádióadásokat. Szorosabbra fűzik az együttműködést a BBC News és a BBC World Service külföldi tudósítói hálózata között.

Még mielőtt a vezetés ténylegesen meghúzná a nadrágszíjat, szóhoz jutnak a nézők-hallgatók is. Lord Patten of Barnes, aki egyszerű Chris Pattenként a Konzervatív Párt elnöke, majd az utolsó hongkongi főkormányzó volt, most pedig a stratégiai döntésekért felelős BBC Trust elnöke, bejelentette, hogy karácsonyig várják az előfizetők hozzászólásait.

A közszolgálati óriás lélekben felkészült a várható tiltakozásokra. Michelle Stanistreet, az NUJ, az Újságírók Országos Szövetségének főtitkára „vízválasztó pillanatnak” nevezte az elképzeléseket a BBC történelmében, úgy ítélve meg, hogy „ha a megszorítások megvalósulnak, a szervezet nem lesz ugyanaz, mint eddig volt. Nem lehet 20 százalékkal csökkenteni a költségvetést és úgy tenni, mintha a BBC változatlanul világszínvonalú műsorszolgáltató maradhatna. Elkerülhetetlen, hogy a minőségi újságírás és műsorszerkesztés csorbát szenvedjen”. Lord Patten ezzel nem ért egyet. Úgy gondolja, a rendelkezésre álló keretből nyugodtan lehet kiváló minőségű műsorokat szerkeszteni.