Borászok ásza

Látta-e már valaki Bon Jovit, amint gumicsizmában, a bodrogkeresztúri szőlőkből jövet a Lebuj pincefogadó felé tart, hogy a küzdelmes kapálást egy Árgyélus-szelet (mustáros flekken juhtúrós sztrapacska körettel) elfogyasztásával ünnepelje?

Látta már valaki?

Senki sem látta.

Pedig a Tokaj környékén keringő hírek szerint akár láthatták is volna a helybéliek, lévén Bon Jovi érdekelt valamelyik bodrogkeresztúri pincészetben. Mint tudjuk, Tokaj-Hegyalján egyéb hírességek is érdekeltek a borászatban, de mi most egyéb hírességekről nem mesélünk, most a francia származású, és most Tarcalon élő Berecz Stéphanie-ról mesélünk, aki tavaly az Év bortermelője volt Tokaj-Hegyalján.

Berecz Stéphanie a Loire völgyében nevelkedett, vagy ahogy a területet kötelezően említik az útikönyvek: a „festői” Loire völgyében. Azon a helyen, amely több mint háromszáz csodálatos kastéllyal büszkélkedhet, a legkorábbiak a X. századból valók, évente kétmillió turista látogatja azokat, hogy fürdőzzön kicsit a mesés tájban, valamint megidézze a királyok, hercegek és grófok szellemét. Azon a helyen, ahol nagyszerű borokat termesztenek, ahol jelenkori hírességek is akadnak szép számmal, köztük például Gerard Depardieu, aki kétmillió frankért megvett egy XIII. századi kastélyt a hozzá tartozó birtokkal, hogy ne csak fogyassza a bort nagy tételben, de készítse is.

Ne gondolja senki, hogy aki a Loire völgyében gyerekeskedik, azt naponta nyűgözik le az őt körülvevő csodák. Egy gyerek ott is csak gyerek. Játszik, élvezi a természetet, tologatja a csattogós falepkét és játékmackót vonszol ide-oda, legfeljebb a háttér különlegesebb, képeslapszerűbb egy kicsit, mint általában. Berecz Stéphanie mezőgazdász szüleivel, kilenc testvére mellett nevelkedett, ám szemben kortársaival, ő nemcsak babákkal játszott, hanem a kert növényeivel is. Már kicsi gyerekként kertészkedett. Imádta a rózsákat, a rézvirágot és a formára alakítható dísznövényeket. Eközben jól tanult, és ettől meg is ijedt egy kicsit. Úgy gondolta, aki jól tanul, az menthetetlenül okos lesz, és aki okos lesz, az egy komor irodában végzi, márpedig ezt ő nem szerette volna. Később rájött, hogy akad azért olyan szakma, amelyhez ész is kell, és a természethez is szoros kapcsolat fűz. Tulajdonképpen így jutott el a borászathoz, 1994-ben pedig a borászat révén jutott el Magyarországra. Bordeaux-ban tanult, hazánkban csak a gyakornoki idejét szerette volna eltölteni. Tokaj környékén azonban a helyi szőlőművelésen, borkészítésen kívül megismerkedett az azóta kedvencévé lett palóclevessel, tökfőzelékkel, a túrós csuszával felszolgált harcsapörkölttel, no meg az éttermek egy jelentős részében akkoriban csak kólával kibírható magyar vörösborral is. De és mindenekelőtt egy Berecz Zsolt nevű fiatalemberrel. Együtt dolgoztak a Disznókő pincészetnél, ahol egy idő után már nemcsak a szőlőszemekbe néztek mélyen, hanem egymás szemébe is, végül menthetetlenül egymásba szerettek.

Stéphanie számára a Loire kastélyai egyre távolabb kerültek, Tokaj lankái meg egyre közelebb.

Magyarországon telepedett le, házasságot kötött Zsolttal, akivel aztán 2002-ben megalapította a Tokaj Kikelet Pince elnevezésű családi borászatot. Két hektárral kezdtek, ma négy és fél hektáron gazdálkodnak. Aki ezt nem pontosan érti, annak csak annyit: egy ekkora hely a tollaslabdázáshoz nagy, a szőlészethez viszonylag kicsi. Bon Jovi és zenekara, körülbelül ilyen alapterületű próbatermet használ – jó, csak vicceltem.

Berecz Stéphanie azt mondja, a magyarok kedvesek, de viszonylag zárkózottak, így hát nem volt olyan egyszerű beilleszkednie, ebben legtöbbet a borászok segítettek, akik között az első perctől kezdve otthonosan mozgott, miképpen amúgy a tokaji vidéken is, amely szerinte gyönyörű, vagy még annál is szebb.

Stéphanie-nak hivatalos munkahelye is van (a Moonvalley Wines Tokaj borásza), az ott készített sárga muskotályt a világ tíz legjobb ilyen típusú bora közé sorolták be. Saját aszújukkal a legrangosabb magyar borversenyen, a Pannon Bormustrán, közismert nemzetközi bírálók ítélete alapján első díjat nyertek, tavaly ő lett Tokaj-Hegyalján az Év bortermelője. Gondolnánk, a minőségi munkát anyagi jólét is köríti ma már, de hamar lehűt. Azt is mondja, a borász csak az exkluzívmagazinok lapjain afféle gazdag, ám érzékenyművész, a valóságban olyan ember, aki nagyon sokat dolgozik, gazdaságába nagyon sok pénzt fektet be (forgat vissza), aki mindezek mellett ki van szolgáltatva időjárásnak, gazdasági kényszereknek. Ebből következően az ő munkájuk, miközben szünet nélküli küzdelem, ma még inkább egyfajta örömszerzés és értékadás. Ahogy ő fogalmaz: egy választott életforma, amely talán a következő generációnak kamatozik. És jó lenne, ha Tokaj környékén minél többen választanák ezt az életformát, amely a múltban természetes volt, aztán lassan mintha kiveszett volna. Pedig ha igazán fellendülne a borászat a környéken, az vonzaná a vendéglátást, a turizmust, még Tarcal büszkesége, az Andrássy Rezidencia, Tokaj-vidék egyetlen ötcsillagos szállodája mellé is épülhetne a következő. És igen: kincs van a magyarok kezében, minél szélesebb körben élnünk kellene vele.

Küzdelemről, nehézségekről, szőlőfajtákról, talajról és a tokajiak szaktudásáról beszélgetünk, de azért mi észrevesszük az udvaron álló, gyönyörűen felújított régi, oldalkocsis Pannónia motorkerékpárt, a szépen rendbe hozott százéves szőlőprést, a régi bútorokat is, egyáltalán, a házat körüllengő jó ízlést, és megállapítjuk: azért a szőlészkedéshez, borászkodáshoz bizonyára nem elég a hideg szakértelem és az áldozatos munka. Kell hozzá intelligencia és lélek, természetszeretet és kell talán egy csipetnyi művészi érzék is. Ám mindezt nem mondjuk ki, mert a pátosz távol áll tőlünk. Így hát csak ülünk, csodáljuk a tájat, kortyolgatjuk a Kikelet Pince egyik díjnyertes borát, miközben mélázik az idő, és odébb, a horizont szélén szorgos kezek gyűjtik a szőlőt. Talán maga Bon Jovi is ott sürgölődik a munkások között, csak nem ismeri fel senki, vagy ha mégis felismerik, hát nem törődnek vele, mert most szüret van, a munka ideje, nem pedig a szórakozásé.

Névjegy

BERECZ STÉPHANIE Született: 1970. október 23-án a franciaországi Ancenis-ben (Loire-völgy).

Biológiai, talajtani és borászati tanulmányokat folytatott, 1994-ben utóbbiak miatt jött Magyarországra. Azóta Tokaj-Hegyalján, Tarcalon él férjével, Berecz Zsolttal; két gyermekük van.

Előbb a Tokaj Disznókő Szőlőbirtok és Pincészet borásza, majd főborásza lett, később főborász-birtokigazgatóként dolgozott Tolcsván, 2006 óta a mádi Moonwalley Wines Tokaj csapatát erősíti. 2002-ben férjével megalapította a Tokaj Kikelet Pince családi borászatot.

Boraival számos díjat nyert, tavaly ő lett Tokaj-Hegyalján az Év bortermelője. A Tokaji Bormívelők Társaságának elnöke, a Vindependent (a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége Egyesület) alelnöke.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.