A magyar állam nem egyezkedik
Az ügy előzménye, hogy szeptember elsején ugyanez a bíróság elutasította a magyar állam februárban benyújtott „pergátló kifogásait”, amelyekkel Magyarország azt szerette volna elérni, hogy az amerikai bíróság – joghatóság híján – egyáltalán ne tárgyalja a gyűjtemény hazánkban lévő darabjainak ügyét. A magyar fél arra hivatkozott, hogy egy 1973-as vagyonjogi egyezmény keretében az ügyet már rendezték. Akkor a bíróság 11 kép esetében igazat adott a magyar félnek, a fennmaradó 33 tárgy esetében azonban úgy döntött, az ügy tárgyalható az Egyesült Államokban.
Erre a magyar állam részéről egy fellebbezés volt a válasz, így most a fellebbviteli bíróság fogja megvizsgálni, hogy elbírálható-e a Herzog-örökösök keresete a Magyarországon lévő műtárgyak esetében, s ha igen, mely országbéli bíróságnak kell azt elbírálnia.
A korábbi, szeptember elsején hozott washingtoni döntés után a Herzog-örökösöket képviselő jogász Vesztésre áll a magyar állam a Herzog-ügyben című közleményében úgy fogalmazott, hogy Magyarország kénytelen lesz eleget tenni a bizonyítási eljárásnak, az állami és múzeumi alkalmazottaknak „eskü alatt kell majd vallomást tenniük”, teljes hozzáférést kell biztosítaniuk minden levéltárhoz, és „felhívásra” minden dokumentumot ki kell adniuk. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Kommunikációs Főosztálya – a Népszabadság kérdéseire válaszolva – vitatta ezt. Szerintük a döntés nem tartalmaz semmiféle kötelezettséget vagy feladatot, ami a bizonyítási eljárást illeti. „Ha az amerikai bíróság bizonyítást rendel el, úgy a Magyar Állam és az alperesek közre fognak működni a bizonyítási eljárás lefolytatásában, különös tekintettel arra, hogy annak megakadályozása nem szolgálja a Magyar Állam és a múzeumok perbeli érdekét” – fogalmazott a tárca.
A magyar állam képviseletében közreműködő ügyvéd, Bánki Orsolya, az e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda budapesti partnere lapunknak elmondta: erős csúsztatásnak tartja, hogy vesztésre állna Magyarország a perben, amelynek még csak az elején járnak. Hozzátette ugyanakkor: ilyen korai szakaszban ritkaságnak számít, hogy a bíróság a szeptember elsejei döntésben 11 kép esetében máris elutasította az örökösök keresetét. A per során persze ez is változhat még. Ha a végeredmény az lesz, hogy az ügy egyáltalán tárgyalható Washingtonban, akkor beindul a „szokásos” eljárás, amelynek a bizonyítási eljárás is része – állította Bánki Orsolya. Akkor fel kell tárni az egyes képek eredetét, tulajdonosi láncolatát. Az ügyvéd hangsúlyozta: ebben az esetben az örökösöknek is bizonyítaniuk kell, hogy milyen alapon formálnak igényt a képekre. S hogy ebben az esetben mi lesz a magyar állam dolga?
– Nekünk a védekezésre kell felkészülnünk, hiszen a tanúkkal és okiratokkal történő bizonyítás terhét a felperesnek, vagyis az örökösöknek kell viselniük – így Bánki, majd hozzátette, ha lesz a pernek folytatása, másodfokon az első foknál sokkal „mélyebben” vizsgálják majd az ügyet. Az ügyvéd kérdésünkre egyébként megerősítette: a magyar fél által benyújtott fellebbezésben nem szerepeltek újabb tények, bizonyítékok a per tárgyát képező műtárgyak vonatkozásában. Vagyis az, hogy a bíróság felfüggesztette a pert, amíg a fellebbviteli bíróság eldönti a joghatóság kérdését, egyszerű jogtechnikai kérdés.
Az ügyet közelről ismerő, magát megnevezni nem kívánó, egyébként felperesközeli forrásunk szerint a magyar fellebbezés nem több, mint időhúzás. Információi szerint az első fokon eljáró bíró azt tanácsolta a feleknek, hogy peren kívüli megegyezéssel tegyenek pontot az ügy végére. A magyar felet képviselő jogászcsoport tagja erre most úgy reagált: az egyezség lehetőségének felkínálása teljesen szokásos jogi aktus. Megkeresésünkre a felpereseket képviselő ügyvéd, Michael S. Shuster ugyanakkor elmondta: az örökösök egy ideje hajlandóak lennének tárgyalni a peren kívüli megegyezés részleteiről, a magyar kormány viszont egy ilyen egyez ség minden formáját elutasítja.
Az állam tehát sem fizetni, sem pedig műtárgyat visszaadni nem akar. Ami annak fényében, hogy a rendszerváltás óta többször is megígérték a kérdéses jogi státuszú műtárgyak sorsának rendezését, vagyis a közgyűjteményi raktárak átvilágítását, restitúciós eljárások lefolytatását; viszont ennek túl sok látszatja nem volt, nem különösebben meg lepő.
A Műegyetemen is van vitatott kép
A Herzog-örökösök összesen 44 festményre tartanak igényt. A Magyar Nemzeti Galéria ötöt, a Szépművészeti Múzeum harminchatot, az Iparművészeti Múzeum kettőt, a Műegyetem pedig mindössze egyet őriz. Ezek közül 11 esetében a washingtoni bíróság sem adott helyet a keresetnek, azok jogi helyzetét nem vizsgálja. Így jelen állás szerint mindenképp az intézményeknél marad például Courbet-tól A Blonayi (Nyoni) kastély látképe, El Greco A Szent Család Szent Annával című képe, Van Dyck Lotharingiai Margit hercegnőről készült portréja vagy éppen Munkácsy Mihály Műteremben című képe.
Ferenczy Károly Táj kerítéssel című képe viszont még per alatt áll: ez az egyetlen, amely a Műegyetemen van. Hajós Róbert üzemeltetési igazgató lapunknak elmondta, az alkotásra egy biztonságtechnikailag megfelelően védhető irodában vigyáznak. Hogy hogyan került az egyetem birtokába a kép, az igazgató nem tudja pontosan, de azt valószínűsíti: a múlt rendszerben a kulturális tárca műtárgyelosztási gyakorlatának következményeként landolt náluk a mű.
